Ezeket biztos nem tudtad az agyadról!

Az agyunk lényegében az egyik legfontosabb szervünk, hiszen nélküle aligha tudnánk élni. Nap, mint nap használjuk, viszont nem igazán tudunk róla sokat. Még az orvostudomány is csak nagyon keveset ismer erről a szervünkről. Az aggyal kapcsolatban azonban van pár olyan közhiedelem, amely rendkívül elterjedt, holott az igazságot nem nagyon tükrözi.

Az egyik ilyen közhiedelem, hogy az agyunknak csupán csak a 10%-át hasznosítjuk

 Ha meghalljuk ezt a mondatot, akkor hajlamosak vagyunk még Einstein nevét is hozzákötni, viszont csak nagyon kevesen tudják, hogy ő nem egészen így fejezte ki magát. A tudós állítólag a következőt mondta: „A legtöbb ember agyának csak 5-6 százalékát használja, én az agyam 7 százalékát.” Werner Bartens Orvosi tévhitek lexikona című könyve szerint sincs szó az említett 10%-ról, lényegében pedig nagyon sok ember ennek csak a felét használja. Ugyanakkor számos olyan része van az agynak, amelyet még nem sikerült megismernünk, viszont ezt nem feltétlen jelenti azt, hogy ne használnánk. Fontos tudni, hogy nagyjából 100 milliárd idegsejttel rendelkezik az agy, amelyek nagyjából 10.000 másik sejttel vannak összekapcsolva. Ezek a kapcsolatok pedig egy óriási rendszert, hálózatot alkotnak, amely folyamatosan valamilyen információt, adatot dolgoz fel, valamint fogad és küld tovább. Az agytréningek jelentősége, hogy fejlessze az agyat, hiszen így kevesebb kapacitás is elegendő egy adott feladat elvégzéséhez. Erre a magyarázat, hogy a gyakrabban használt összeköttetések aktívabbak és így nem tévednek mellékutakra. Tehát minél edzettebb és minél több gyakorlata van az agynak a problémamegoldásban, annál kevesebb energiára és idegellátásra van szüksége. Lényegében tehát az okos embernek a gondolkodása takarékos lángon is hatásos tud lenni.

Egy egészséges és felnőtt agy az idő során már nem változik felépítésében

Ez a kijelentés megint csak nem egészen helytálló, hiszen ahogyan telik az idő úgy az agy is kevésbé lesz szilárd. Amennyiben pedig vérkeringési zavarokra kerülne sor, akkor az egyes részek akár még össze is zsugorodhatnak. Ha viszont a szürkeállományt vizsgáljuk meg, akkor kijelenthető, hogy a felnőttek esetében az valóban változatlan marad. Ugyanakkor a sejtek mikrostruktúrája, illetve az agy idegpályái folyamatosan változásban vannak. Rendszeresen új ideg-összeköttetések alakulnak, a régiek, amelyeket már kevésbé használtak nyugalomba vonulnak. Ez pedig jellemző a felnőttekre és az idősebbekre is. Az agyunk tehát egy hatalmas úthálózat, amelynek útjai folyamatosan használatban vannak és közlekednek rajtuk az adatok. Ami pedig az agyunkkal történik, az visszatükröződik az agyban végbemenő állandó változásokban és folyamatokban. Adott emlékek esetében vagy akár egy fontosabb érzékelés során az egyes idegpályák nagyobb igénybevételnek vannak kitéve. A gyakorlat folyamán viszont nem csak a teljesítmény képes javulni, hanem az arra használt út is. Így például a vakok esetében az agykéregnek azon részei, amelyek a hallásért, tapintásért, ízlelésért felelősek, sokkal kifejezőbbek, mint azon emberek esetében, akik látnak.

A férfi agy nagyobb, mint a nőé

Ez a kijelentés akkor igaz, ha azt az agy súlyára használjuk, hiszen egy férfi agy súly átlagosan 15%-al súlyosabb, mint a nőé. Ez azonban egyenesen határos a minőséggel is. Az idő folyamán a férfiaknak például sokkal hamarabb zsugorodik az agya, mint a nőké. A nők koponyájában viszont az idegek minőségiebbek, így az összeköttetés a két agyfélteke között jóval erősebb. Továbbá eddig még nem derült ki, hogy a női és férfi agy közötti anatómiai különbségek veleszületettek-e vagy összefüggésben van a neveltetéssel és a szocializálódással is.