Tudod mi az egészségmagatartás?

Az egészséggel, betegséggel, az életmód kockázati tényezőivel összefüggő ismeretek, attitűdök és egészségvédő, egészségőrző viselkedési stratégiák összessége. Az egészségmagatartás legfőbb meg¬határozói az egészségkultúra, a nevelés és az oktatás.

Az orvosi szociológia szerint az egyének és társadalmi csoportok attítűdje és életstílusa a rizikófaktorokkal kapcsolatban egyike lehet az egészségmagatartásnak. De nem csak ebben rejlik, hiszen a betegségre utaló szimptómák egyéni percepciója és értékelése, a betegszerep felvétele, az orvoshoz fordulás is sokat számít. Fontos az együttműködés az orvossal a rehabilitáció folyamatában is, valamint az egészségre, a kockázati tényezőkre és a betegségekre vonatkozó ismeret szintje.

Az egészségmagatartás meghatározói

1 – Szociokulturális faktorok: Legfontosabb tényezők a jövedelmi helyzet, a presztízs, az iskolázottság, az értelmi szint, a foglalkozás, a kisebbségi csoportba való tartozás. Alacsonyabb státusz rövidebb várható átlagélettartammal, valamint több egészségkárosító viselkedéssel, károsító hatással jár együtt (például: alacsonyabb születési súly, magasabb csecsemő- és gyermekhalandóság, nő a 65 év felettiek halálozása, több krónikus, hosszantartó felnőttkori betegség).

2 – Életkor: A magzat, a csecsemő és kisgyermek egészségmagatartását elsősorban az anya, illetve az anyamintát mutató magatartása határozza meg. Az egészségmagatartás formálásában természetesen a család többi tagjának, illetve a gondozóknak (bölcsőde), pedagógusoknak (óvoda, iskola) is szerepük van. Az egészségmagatartás akkor válik optimálissá, ha korai életszakaszban kialakult szokások határozzák meg.

3 – Nem, nemi viselkedés: A nők átlagélettartama magasabb, ebben biológiai, hormonális és viselkedési okok egyaránt szerepet játszanak. Védettebbek például a droggal szemben. A férfiak körében nagyobb a balesetek kockázata, több az alkohol- és a drogfogyasztó. Jellemző rájuk a veszélyesebb munkahelyek választása, veszélyesebb szabadidő-eltöltés. A rizikómagatartás olyan magatartásforma, amellyel az egyén veszélyezteti az egészségét. A rizikómagatartást befolyásolja a társas kapcsolatok hálózata, a társadalmi mikrokörnyezet (család), a társadalmi makrokörnyezet (iskolák, munkahelyek), a társas támogatás rendszere és a rizikómagatartás közösségi rendszere is.

Életmód

Azt jelenti, ahogyan a mindennapi életünket éljük. A társadalomtudományokban ezen az életszínvonalat, életminőséget, anyagi lehetőségeket értik. Az egészségügyben az ember szokásaira, mindennapi viselkedésére vonatkozik, amelyek bizonyos megbetegedések szempontjából különböző mértékű veszélyeztetettséget jelentenek (például dohányzó embernél a tüdőrák kialakulása vagy túlsúlyos egyén cukorbetegsége).

Az egészséges életmód leggyakoribb összetevői:

1 – rendszeres testmozgás; egészséges, kiegyensúlyozott táplálkozás; káros szenvedélyek elutasítása (dohányzás, alkohol, drog);

2 – harmonikus emberi kapcsolatok; kiegyensúlyozott szexualitás; személyi-környezeti higiéné; a stresszel szembeni megküzdés képessége;

3 – időben történő orvoshoz fordulás; az egészségügyi szakemberektől a tanácsok elfogadása és a velük történő együtt¬működés.

Képek: menshealth.hu és tisztaforras.co