Miért annyira fontosak a nyomelemek? (2. rész)

Az ásványi anyagok összességükben, a szervezetünk 4-5%-át teszik ki. A makro- és mikroelemek szintézisére az ember nem képes, ezek kizárólag táplálékkal jutnak a szervezetbe. Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy melyek a legfontosabb nyomelemek.

A mikro- és makroelemek, azaz összességükben nevezve a nyomelemek a szervezet számára nélkülözhetetlen elemek. Cikkem első felében már kiemeltem a cink, a fluor, a jód, a kobalt és a króm fontosságát, most pedig újabb nyomelemeket ismertetek meg mindenkivel.

Mangán

A mangán kis mennyiségben található a szervezetben. Aktivátorként részt vesz a szénhidrát- és zsíranyagcsere folyamatában, a fehérje-, DNS- és RNS-szintézisben. Vegyes táplálkozás mellett hiánya nem fordul elő. Fő forrása a teljes kiőrlésű gabona, a dió ás a mogyoró. A napi szükséglet 1-4 mg életkortól függően.

Molibdén

A molibdén nagyon kis mennyiségben található a szervezetben. A nukleinsavak és aminosavak lebontásában és az aldehidek közömbösítésében vesz részt. A túlzott molibdén bevitel rézhiányt okoz. Fő molibdén forrás a máj, a gabonafélék és a hüvelyesek. Vegyes táplálkozás esetén molibdén hiány nem lép fel. A napi szükséglet 30-250 μg életkortól függően.

Réz

Létfontosságú nyomelem, amely az oxidációs folyamatokban résztvevő enzimek alkotórésze, illetve a vérképzéshez és a központi idegrendszer zavartalan működéséhez is szükséges. Legfőbb rézforrások a máj, a saláta, a káposzta, a karfiol. Rézhiányban a vas nem tud beépülni a hemoglobinba ezért vérszegénység alakul ki. Emellett gyengül az immunrendszer, csökken az érfalak rugalmassága, növekszik a vér koleszterinszintje. Túlzott rézbevitel hányingert, hányást, hasmenést okoz. A napi szükséglet 0,6-1,4 mg életkortól függően.

Szelén

A szelén antioxidánsként működik, megköti a szabad gyököket. Hiánya következtében nő a fertőzésekkel szembeni fogékonyság, pajzsmirigy működési zavar, hajhullás, kopaszodás léphet fel, csökken a csontképzés. Súlyos esetben a hiány szívizombetegséget és ízületi bántalmakat okoz. Fő szelénforrások a tengeri halak és a teljes kiőrlésű gabonafélék. A napi szükséglet életkortól függően 0,01-0,08 mg.

Vas

A vörösvértestben található hemoglobin alkotórészeként legfontosabb feladata az oxigénszállítás, illetve számos fehérje anyagcserében résztvevő enzim fontos alkotója. A vashiány leggyakrabban csökkent vasbevitel következtében lép fel, de előfordulhat nagyfokú vérvesztés, B12 vitaminhiány következtében is. A vashiány vérszegénységhez, fáradékonysághoz, az ellenálló képesség csökkenéséhez, fokozott fertőzésveszélyhez vezet. A túlzott vasbevitel székrekedést, hányást, hasmenést, kóros vaslerakódást okozhat. Fő vasforrások a vörös húsok, belsőségek, máj, mogyoró, hüvelyesek, kelbimbó, brokkoli, spenót, petrezselyem, csipkebogyó, ribiszke, mák. Napi szükséglet életkortól és nemtől függően 6-14 mg. Nőknek a terhesség és szoptatás idején, illetve a menstruáció alatt nagyobb a vasszükséglete.

Forrás: Egészségportál

Képek: gardusbence.hu és hajmax.hu