Diagnózis: iskolakezdési stressz

Új arcok, új környezet és új szabályok. Elsősnek lenni nagy élmény, ugyanakkor számos kihívást is magában rejt. A kezdeti, izgalommal és várakozással teli időszakot követően gyakran fordul elő, hogy a kisiskolás fáradtságra, rosszullétre panaszkodik.

A fizikai tünetek hátterében sokszor a gyerekeket érő stressz áll. A mozgás és a sport ebben a helyzetben is nagy segítség lehet. A grassroots sport szemléletének lényege, hogy a mozgás élmény legyen a gyermek számára. Ez különösen nagy jelentőséggel bír akkor, amikor a kisiskolás az önfeledt óvodai létből átkerül a szabályokkal, felelősséggel és sokszor versenyhelyzetekkel is teli iskolai környezetbe. Ilyenkor még inkább szüksége van a megfelelő mennyiségű és intenzitású mozgásra, mert az nagyban megkönnyítheti a beilleszkedését, és a segíthet a túlzott stressz kezelésében.

Új élmények, új kihívások

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint minden év szeptemberében mintegy 100 ezer kisiskolás kezdi meg az első osztályt. A tavasszal még óvodásként játszó gyerekek a tanterembe lépve egy új életszakaszba kerülnek. A szülő és az óvónő biztonságot adó közelsége helyett az iskolapad kínálta ülő életmód, és új, sokszor igen felelősségteljes feladatok várnak rájuk.

„Az óvodában a kisgyerekek szabadon mozoghatnak, sokkal több idő van a szabad játékra és az óvodai programok során is van lehetőségük felállni, mocorogni. Az új – iskolai élettel járó – szabályok, elvárások és a mozgásszegényebb életmód együttesen ahhoz vezet, hogy a kisgyerek fáradtabb, feszültebb lesz” – magyarázza Vida Ágnes gyermekpszichológus. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy a szülő mit és hogyan reagál gyermeke viselkedésére, állapotára. „A szülők szeretnének az iskola elvárásainak is megfelelni, ezért gyakran otthon is leültetik a gyereket, gyakoroltatják az iskolai feladatokat, a fáradtságot pedig inkább vitaminkészítményekkel igyekeznek kezelni, vagy pedig a passzív pihenést választják az aktív helyett. A mesenézés, videojátékozás azonban nem segít hatékonyan levezetni a gyermek energiáit, és pótolni a mozgáshiányt. A stresszt legjobban úgy mérsékelhetjük, ha az iskola után a szabad levegőn töltjük az időt, sétálunk, biciklizünk, labdázunk, játszóterezünk, és hétvégenként is törekszünk minél több időt mozgással a szabad levegőn tölteni” –hangsúlyozza a gyermekpszichológus.

A testmozgásnak és a sportnak tehát nem csak fizikai, de lélektani szempontból is pótolhatatlan hatása van. Az iskolai időszak elkezdésével, bár egyre nagyobb arányt tesz ki a diák napi rutinjában az ülő, statikus tevékenység, a napi mozgásszükséglete továbbra is legalább 60 perc lenne. Így a sportolás a kiegyensúlyozott fejlődésnek is fontos eleme.

Szöveg, fotó: Merlin Communications