A mediterrán típusú étrend segíthet a demencia megelőzésében

A memóriánkat hosszabb távon védő étrendben a növényi alapú ételek kaphatnak nagyobb szerepet, ezek között lehetnek salátafélék vagy gyümölcsök. Mindezt kiegészítheti kisebb mennyiségű sovány húsféleség, de leginkább halat érdemes fogyasztani. Az ételek elkészítéshez növényi olajokat, főként olívaolajat használhatunk, az étrendünket pedig sovány tejjel és tejtermékekkel, teljes kiőrlésű gabonafélékkel tehetjük egésszé.

A szakértők szerint mindennek hátterében két - egyelőre még nem bizonyított - elmélet állhat. Elképzelhető, hogy az agyban lévő inzulinreceptorok fejtenek ki ilyen hatást, vagy maga a vércukorszint-emelkedés módosítja az agy glükózfelvételét.  A legvalószínűbb azonban az, hogy több, esetleg még nem ismert ok is állhat az étrendünk komplex memóriajavító tulajdonságának hátterében.

Agyunknak tehát szénhidrátra van szüksége ahhoz, hogy jól működhessen. A szénhidrátszegény táplálkozás rövidtávon fejfájást, koncentrációs zavart, idegességet, feszültséget, szédülést idézhet elő. Hosszabb távon azonban jelentősen növelheti a demencia bekövetkeztének esélyét azáltal, hogy az agy nem jut megfelelő mennyiségű cukorhoz a vérkeringésből. Nem kívánatos azonban a szükségesnél több szénhidrát, elsősorban cukor rendszeres fogyasztása sem, mivel ez a szabályozó mechanizmusok kimerüléséhez és ezzel együtt az agyi tevékenység sérüléséhez is vezethet.

Mit kell tudni az Alzheimer-kórról?

A betegség következtében a szellemi képesség nagymértékben romlik, esetenként az érintett életvitelét, önellátását súlyosan megnehezíti vagy ellehetetleníti. Jellegzetessége, hogy az agyszövet károsodik és elsorvad, a beteg elfelejti hozzátartozói nevét, a mindennapi használati tárgyak megnevezését, károsodik a tanulási képesség, sérül a szóbeli kifejezőkészség és képzelőerő is, valamint romlik a tájékozódó- és az ítélőképesség is. A hangulat ingadozni kezd, felléphet depressziós, nyugtalanság, makacsság. A szociálisan visszahúzódó beteg előbb-utóbb agresszívvá is válhat, és viselkedészavarok is jelentkezhetnek nála.

Az Alzheimer kór progresszív, azaz folyamatosan rosszabbodó és degeneratív, azaz látható ok nélkül bekövetkező betegség. Okát nem ismerjük, azonban az utóbbi évtizedekben több hajlamosító tényezőt is sikerült kimutatni, ahogyan ezt az előbbiekben vázoltuk, illetve megfigyelték azt is, hogy családi halmozódás esetén bizonyos gének szerepet játszanak a betegség öröklésében.

Minden erőfeszítés és számos kutatás ellenére még nem áll rendelkezésünkre oki terápia az Alzheimer-kór gyógyítására. Csak olyan gyógyszerek kaphatók, amelyekkel az életminőség javítható, de romlás nem állítható meg. Bár előfordulnak olyanok, akik évtizedeket töltenek Alzheimer-kórosként, az átlagos túlélési idő a diagnózistól mindössze 8 év.