A túlsúly a legnagyobb rizikófaktor
hirdetés
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) évekkel ezelőtt betegséggé nyilvánította az elhízást, és a második leggyakoribb rizikótényezőnek tekinti a dohányzást követően.
Amikor felnőttkori testsúlynövekedésről beszélünk, elsősorban a zsírszövet tömegének változását értjük alatta. Az ilyenkor megjelenő többletzsír nem csak a bőr alatt, hanem a belső szervekben és az erek falán is lerakódik. Ez a zsír, a súlyfelesleg extra terhet ró az ízületeinkre, hiszen úgymond állandóan „cipelnünk” kell, mint egy nehéz bőröndöt. A testsúly növekedésével különösen a gerinc, a medence és a lábak terhelődnek, a medence előredől, az ágyéki csigolyák görbülete erőteljesebbé válik. Mindezek következtében egyoldalú terhelések, izomfeszülések alakulhatnak ki, amelyek felgyorsíthatják a kopásos megbetegedéseket.
hirdetés
A túlsúly hatása a térdízületekre
A térd a legtöbbet terhelt ízületünk. A kopás első tünete a mindennapos mozgás elején (például reggelente az ágyból kikelve), és a terhelésre (például: futás, guggolás, térdelés) jelentkező fájdalom. A térdízületi porckopás fő okaként szintén a túlsúly említhető, mivel a láb kisízületi kopásának hátterében leggyakrabban a lábboltozatok (hosszanti és haránt) süllyedése áll, amely túlsúly esetén igen gyakori. Minden egyes lépésnél testsúlyunk 1-1,5-szerese nehezedik a talpunkra, míg futásnál ez még ennél is több: testsúlyunk 3-4-szerese. Ha egy átlagos nap során ilyen terhelésnek vannak kitéve az ízületeink, milyen lehet a hatása annak, ha túlsúllyal is küzdünk? Megdöbbentő, de már 5 kg súlyfelesleg 36%-kal megnöveli a térdízületi kopás gyakoriságát.
Nem kell azonban kétségbe esnünk! A kiváltó okok korai kezelésével, az optimális testsúly visszanyerésével és megőrzésével, valamint rendszeres testmozgással megelőzhetjük ízületeink kopásos elváltozását, vagy csökkenthetjük állapotuk további romlását.
A helyes életmód és a sportolás segít
Ahogy az a fentiekből kiderült, ízületi kopás kialakulásához vezethet a túlsúly, de azt már kevesen tudják, hogy a mozgáshiány okozta alulterhelés is. Habár az ízületi kopás minden stádiumában jótékony hatású az életkornak és edzettségnek megfelelő izomaktivitás, a Magyar Gyógytornász-Fizioterapeuták Társaságának tavalyi kutatása rámutatott, hogy Magyarországon a városi lakosság csupán egynegyede (24%) sportol rendszeresen. Pedig a kitartóan, heti három alkalommal végzett, legalább harminc perces nem megerőltető mozgás jelentős javuláshoz vezet.
Válasszunk a fizikai állapotunknak megfelelő sportolási formát. Ha szükséges, forduljunk gyógytornászhoz. Emellett mindig tartsuk szem előtt, hogy a diétával elért testsúlycsökkenést csak akkor lehet megtartani, ha fizikailag is aktívak maradunk. A fittség betegség elleni védő hatása bizonyított.
Szöveg: Próbakő Kommunikáció
Fotó: femina.hu