Az ateroszklerózis nem válogat

Koszorúér-megbetegedésben a koszorúér belső falának sejtjeiben felhalmozódó zsírszemcsék elzárják a véráramlás útját. A zsírszerű lerakódások fokozatosan épülnek fel, és a két, a szívet körülhálózó és a vérellátást is biztosító fő koronáira artéria nagy ágaiban elszórtan alakulnak ki. Ezt a lassú folyamatot nevezzük ateroszklerózisnak.

Az ateróma beboltosul az artériákba és beszűkíti azokat. Amint az aterómák megnőnek, egyes részeik berepedeznek és a véráramba kerülnek, a felületükön kisebb vérrögök képződnek.

A szív összehúzódásához és a vér normális pumpálásához a szívizomnak a koszorúerekből folyamatos, oxigénben gazdag vérellátásra van szüksége. Azonban ha a koszorúér elzáródása fokozódik, ischaemia (ejtsd: iszkémia, elégtelen vérellátás) alakul ki a szívizomban, ami a szívizom károsodásához vezet. A szívizom iszkémia leggyakoribb oka a koszorúér-megbetegedése. A koszorúér-megbetegedés legsúlyosabb szövődménye az angina vagy a szívroham (szívizom infarktus).

Az emberiség minden fajtáját érinti a koszorúér-betegség, de előfordulási gyakorisága a fehérek között kiemelkedően magas. A bőrszín azonban nem tűnik olyan fontos tényezőnek, mint a beteg életvitele; különösen a magas zsírtartalmú ételek fogyasztása, a dohányzás, és a mozgásszegény életmód növeli a koszorúér-megbetegedés veszélyét.

Az Amerikai Egyesült Államokban mindkét nemben a vezető halálok a szívérrendszeri megbetegedés, melynek legfőbb oka a koszorúér-betegség. A halálozási arány férfiakban magasabb, mint nőkben, különösen a 35-55 év közötti korosztályban. 55 évet követően a férfiak halálozása csökken, de a nők halálozása tovább emelkedik. Halálozási arány tekintetében a fehér férfiak halálozása 60 éves korig, a fehér nőké 75 éves korig magasabb, mint a feketéké.

Angina

Az angina, amit angina pectorisnak is hívnak, a szívizom elégtelen oxigénellátása miatt átmenetileg fellépő mellkasi tájdalom vagy mellkasi nyomásérzés. A szív oxigénigényét a szív munkájának intenzitása határozza meg - azaz a szívfrekvencia es az összehúzódás ereje. A fizikai aktivitás, valamint az érzelmi behatások növelik a szív munkáját, ós így a szívizom oxigénigényét is. Amikor az artériák szűkebbek vagy e! is záródtak, a véráramlás nem növekedhet a szívizomban az oxigénszükségletnek megfelelően, így iszkémia alakulhat ki, ami fájdalmat okoz.

Okok

Az angina általában a koszorúerek megbetegedésének a következménye, de más okokból is létrejöhet, például az aortabillentyű rendellenességei, különösen az aorta sztenózis (az aortabillentyü szűkülete), az aortabillentyű elégtelenség és a hipertrófiás aortabillentyű alatti szűkületet következtében. Mivel az aortabillentyű közel fekszik a koszorúerek szájadékához, ezek az eltérések csökkentik a koszorúerek véráramlását. Az az artéria hirtelen, időleges összehúzódása, valamint súlyos vérszegénység az izmokhoz szállított oxigén mennyiségének csökkenése miatt szintén anginát válthat ki.

Tünetek

A vérellátási zavar nem mindig jár tünetekkel. Az angina nélkül fellépő iszkémiát néma iszkémiának nevezzük. Az orvosok nem találnak rá magyarázatot, hogy az iszkémia alkalmanként miért marad néma. A betegek az anginát leggyakrabban a szegycsont mögött fellepő fájdalomként, vagy nyomásként érzik. Fájdalom jelentkezhet még a bal vállban, a bal kar belső felszínén, a háton áthatoló jelleggel, a torokban, az állkapocsban, a fogakban és időnként lefelé a jobb karban is. Az érzést a legtöbben inkább kellemetlen érzésnek írják le, nem fájdalomnak.

Az anginát típusosan fizikai terhelés váltja ki, nem tart tovább pár percnél, és nyugalomban megszűnik.