Bénító félelemben

A fóbiák indokolatlan viszolygással, erős szorongással, bénító félelemmel járnak, fenyegetőek, holott többségükben egy-egy ártalmatlan helyzethez, tárgyhoz, személyhez, élőlényhez vagy máshoz kötődnek. Ha gátolják a normális életvitelt, kezelni kell őket.

A fóbia kialakulhat (el)tanult alapon vagy saját tapasztalat alapján, de lehet ösztönös is. Öröklött hajlamot és családi halmozódást mutathat, és egy-egy családtagnak lehet többféle fóbiája vagy más szorongásos betegsége. Amióta léteznek agyi képalkotó eljárások azóta ismertté vált, hogy az agyi idegingerületétvivő anyagok, köztük a szerotonin és a dopamin mennyiségének illetve ezek receptorainak változásai is alapot szolgáltatnak a szorongásos betegségek kialakulásához. De bármilyen alapon vagy akár több alapon egyidejűleg is alakult ki a fóbia, a környezetnek, a neveltetésnek minden esetben nagy a szerepe. A fóbiás zavarok gyakran fiatal felnőttkorban jelentkeznek amikorra alkalmassá kellene válni az önálló életvitelre, de kiváltó okai sok esetben mélyen a gyermekkorba nyúlnak vissza.

Eltanult alapon: Soruk meglehetősen hosszú. Ha egy gyerek rendszeresen azt tapasztalja meg, hogy anyja vagy más, számára fontos, hiteles személy viszolyog a rovaroktól, a csúszómászóktól, fél a kutyáktól, retteg a mennydörgéstől, a villámlástól vagy bármi mástól, ő is hasonlóan reagál.

Saját tapasztalat alapján: Kialakulhat szorongás darázs, kutya vagy más állat stb. látványától, ha az megcsípte, megharapta, megkergette, vagy fájdalmat okozott neki.

Ösztönösen: Ezek a félelmek az evolúció során megtapasztalt vészhelyzetek elkerülésére szolgálnak, amelyekben a szorongás a túlélést, a harcolj vagy menekülj stresszreakciót váltja ki. Ma már néhányuk fölösleges, hiszen tudjuk, hogy a mennydörgés, bármekkorát csattan, nem életveszélyes, hogy a villámlás is csak elvétve halálos, és a nyílt térben sem ér támadás bennünket egy másik törzs tagjától. Tudjuk, hogy mely betegségek fertőznek érintés útján, és melyek nem, s azt is, hogy hazánkban nemigen élnek mérges pókok és kígyók sem. Az ősidők óta belénk rögzült félelem kellő ismerettel és értelemmel feloldható.

 Öröklött hajlam alapján: E fóbiák esetében igen nehéz megállapítani, hogy mennyi bennük azöröklött, és mennyi az eltanult viselkedés - hiszen a gyerek egyrészt megtapasztalja, hogy egy felnőtt éppen retteg a közelében, másrészt a felnőtt azt szóval is megerősíti, így a gyerek a rettegés tárgyát is ismeri. Hasonulni akar a számára fontos felnőtthöz, ráadásul tudja, hogy amikor ő is félelmet mutat, megértéshez, öleléshez, szeretethez juthat. Az öröklési hajlamot vagy a szorongásos betegségek kialakulását elősegítő fogékonyságot az ikervizsgálatok bizonyították.

 Agyi elváltozás alapján: Az agyi idegingerület-átvivő anyagoknak és receptoraiknak valamint az élő agy anyagcseréjének vizsgálata - amit a pozitronemissziós tomográfia (PET és SPECT) tett lehetővé - bizonyította, hogy a pszichés betegségek mögött agyi elváltozás áll. A szorongásos kórképekben jellemző a szerotonin és a dopamin átvivőanyagoknak és receptoraiknak a zavara. Az általuk okozott betegségek ma már nemcsak pszichoterápiával kezelhetők, hanem pontosan mérhető hatású és adagolású gyógyszerekkel is.

Forrás: wikipedia.org

Képek: pecsma.hu és vitalhirek.hu