Diszkalkulia: Amikor nehezen megy a számolás

A diszkalkulia számolási zavar, amely a matematikai teljesítményben okoz problémát. Előfordulási gyakoriságát a diszlexiához hasonlóan 5-6 %-ra becsülik a szakemberek.

Hátterében idegrendszeri sérülés húzódik meg, melynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, az emlékezet és a figyelem. Az organikus ok kialakulhat szülés előtt, szülés közben, vagy születés után. Pszichikai reakcióként keletkezhetnek, stresszhatásként, mely a számolással van összefüggésben. A félelem és szorongás egészen sajátos módon legátolja a számolási gondolkodást. Akkor alakulhat ki, ha a hibázást, a helytelen választ az osztály magatartása, a tanár, a szülők személye negatívnak ítéli, kinevetik, esetleg csúfolják, megalázzák a gyermeket – olvashatjuk az Egészségportál cikkében.

Megjelenési formáját tekintve igen sokrétű lehet. A kudarcok különféle lelki problémát okozhatnak, akár matematikafóbiához is vezethetnek. Az alábbi tünetek megjelenhetnek külön vagy kombinációban, enyhe vagy súlyos formában egyaránt:

Nehézségek az összeadás, kivonás, osztás, szorzás elvégzésében, számok összehasonlításában, a matematikai szabályok megértésében, képletek, sorozatok megtanulásában. Gyakran az ujjain számol.

• Gondot jelent a visszajáró kiszámolása és az idő leolvasása analóg óráról.
• Nehezen igazodik el menetrendeken és órarendeken.
• Nem képes költségvetést készíteni.
• Nem vagy csak pontatlanul tudja megbecsülni egy kosárban levő termékek árának összegét, tárgyak súlyát, távolságokat vagy az eltelt időt.
• Jól teljesít a logikát igénylő, de számolást nem igénylő tárgyakból, pl. fizikából.
• Nehézséget jelent a jobb és baloldal, a lent-fönt, elől-hátul megkülönböztetése, vagy az égtájak meghatározása.
• Rosszul tájékozódik időben, gondot jelent a tegnap, ma, holnap időmeghatározás.
• Nehézségei vannak a sorozatokkal, azok megjegyzésével matematikán kívül is, például tánclépések.

A korai felismerés megkönnyíti a fejlesztést, és a későbbi nehézségek leküzdését. A rejtve maradó számolási zavar miatt a gyereket gyakran lustának vagy butának titulálják, ami önértékelési zavarhoz, a tanulásban teljesítmény csökkenéshez vezet. A terápia célja nemcsak az, hogy a diszkalkuliás tanuló megtanuljon számolni. Ezen kívül lényeges a szorongás oldása, az önfegyelem és a kitartás erősítése, ösztönzés a feladatvégzésre, végső soron pedig harmonikus személyiség kialakítása.

A fejlesztés megkezdése előtt részletes vizsgálatokkal mérik fel a tanuló képességeit. Ezekre építve indulnak meg a foglalkozások, amik fokozatosan fejlesztik a képességeket, készségeket és jártasságokat alakítanak ki, majd ezeket új ismeretek megszerzéséhez használják fel. Fejlesztik az emlékezetet, a figyelmet, az észlelést, a logikai gondolkodást és a beszédet. Segítenek eligazodni a tanuló saját testén, a geometriai síkban, térben és időben. A gyakorlás fontos része a cselekedtetés, amit addig végeznek, amíg lehetővé nem válik annak szimbólumokra váltása. A készségek fejlesztésén túl a számokkal kezdődően beépítik alapműveleteket és geometriai fogalomrendszert, jeleket, szabályokat a tanuló gondolkodásába.

Forrás: Egészségportál

Képek: 168ora.hu, dyscalculine.com/hu