El sem hinnéd, mi növelte meg az ételallergiások számát!

Az elmúlt években számos analízis született arra vonatkozóan, hogy az ételallergia előfordulási gyakorisága egyre növekszik. A világon átlagosan a gyermekek 5-8 százaléka, a felnőttek 2-19 százaléka allergiás valamilyen élelmiszerre. Leggyakrabban a tehéntej, tojás, tengeri herkentyűk, és a mogyoró vált ki allergiát.

Az Amerikai Egyesült Államokban például 1997 és 2002 között megduplázódott a mogyoróra allergiás népesség száma. A gyermekek között ez az arány még aggasztóbb: az ételallergiások száma 18%-kal emelkedett tíz év alatt. Az ételallergia definíciójával csínján kell bánni. Annak jól meghatározott jellemzői vannak. Nem szabad összekeverni az intoleranciával, amelyre hasmenés vagy hasfájás, puffadás, hasi diszkomfort jellemző. Az ételallergia diagnózisa nem állítható fel kizárólag a klinikai tünetek alapján, az Immunglobulin E vérszintjének meghatározása is szükséges. Az okok több helyen keresendők.

Miért alakulhat ki ételallergia?

Nem szabad arról megfeledkezni, hogy a világon az összes allergiás megbetegedés előfordulása nő, ideértve a légutak, a bőr, vagy az emésztőrendszer allergiás megbetegedéseit. Mindez visszavezethető arra, hogy a XXI. század elejére az ipar minden területen olyan jelentős fejlődésen ment keresztül, amely olyan sokféle és olyan nagy mennyiségű újfajta, többségében szintetikus vagy kémiailag (esetleg genetikailag) módosított alapanyagot és terméket eredményezett, amely az immunrendszer és az emberi szervezet számára követhetetlen. Magyarán az emberi szervezetnek nem volt alkalma ezekhez az újdonságokhoz hozzászoknia, és heves reakció, vagyis allergia kialakulásával védekezik. A kiváltó ágensek bármilyen úton bekerülhetnek szervezetünkbe: a táplálkozás, vagy akár a lélegzés kapcsán is. A bőr, mint legnagyobb kiterjedésű érzékszervünk is hatványozottan veszélyeztetett az allergia kialakulásának szempontjából. Az allergia kialakulása nagyban függ a környezettől és a népegészségügyi helyzettől is. A környezeti tényezők közül érdekes, miszerint számos vizsgálati eredmény azt mutatja, hogy a nagyon tiszta és a higiéniára kínosan ügyelő környezet kedvez az allergia kialakulásának szempontjából. Ennek alapja, hogy a szervezet kevesebb allergénnel találkozik, így kevésbé tud kifejlődni a védekezés mechanizmusa, vagyis a tolerancia. A leptint, mely jelen ismereteink szerint az egyik fő szerepet játssza az elhízás kialakulásában, nem egy esetben összefüggésbe hozták az élelmiszerallergiával. Emellett més pontosan nem körvonalazódott az elképzelés, de a gyomor pH-ját növelő savlekötők és a gyermekkori multivitamin adásának is lehet élelmiszerallergiára hajlamosító hatása.

 Az élelmiszeripar is hibás

Manapság az élelmiszeripar is hatalmas változásokon megy keresztül. Változnak az alapanyagok, mások az előállító és feldolgozó folyamatok, és ezen összetevők változása nagyon gyorsan zajlik. Az étkezés egyre változatosabb, ma már sokkal könnyebb más kultúrák, akár több ezer kilométerre található földrajzi területek gasztronómiai jellegzetességeinek megismerése. Az új ízek addig ismeretlen alapanyagoknak és feldolgozási eljárásoknak köszönhetők, melyek a szokatlan íz világon túlmenően addig nem ismert keresztreakcióba léphetnek a helyileg preferált élelmiszerek összetevőivel. Egyre növekszik a finomított, túlfinomított, agyon feldolgozott élelmiszerek iránti kereslet, melyeknek jellemzője, hogy nagy mennyiségben tartalmaznak önmagukban is jelentős allergén hatással bíró összetevőket. A mesterséges színezékek, ízfokozó, tartósítószerek és más adalékanyagok jelentős allergén hatással rendelkeznek. De a nyers élelmiszerek fogyasztása sem garancia arra, hogy nem alakul ki ételallergia. A növény védőszerek, műtrágyák, hozamfokozók, az állattartás során alkalmazott speciális tápszerek és antibiotikumok mind-mind idegenként hatnak az emberi szervezet számára.

Forrás: Webbeteg

Képek: allergiavizsgalatok.hu, antalvali.com