Mi igaz és mi nem a vérszegénységről?

A szövetek anyagcseréjéhez oxigén szükséges, amit a vörösvérsejtek szállítanak. Ha a vörösvérsejtek száma vagy hemoglobin-koncentrációja csökkent, akkor beszélünk vérszegénységről. A vérszegénység nem önálló betegség, hanem mindig valaminek a tünete. Vagyis ilyen esetekben mindig a kiváltó okot kell megkeresni, azt, ami a vérszegénységhez vezet.

A vashiány világszerte a vérszegénység leggyakoribb oka. A hemoglobin-szintézishez megfelelő vaskínálat szükséges, amennyiben ez nem megfelelő, vérszegénység alakul ki. A hazai átlagos vegyes táplálkozással a vasbevitel megfelelő, de mivel a növényi ételekben lévő vas felszívódása gyengébb, szélsőségesen vegetáriánus értrend során mérsékelt vashiány alakulhat ki.

Sápadtság

A sápadtság nem mindig jelent egye a vérszegénységgel, amit legtöbben persze annak tudnak be. Ennek több oka is lehet, ami nem köthető össze azzal, hogy valakinek vashiánya van és vérszegény. Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás esetén, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk. Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

Ez a tulajdonképpeni vashiányos vérszegénység?

A felszívódás üteme függ az aktuális vas igénytől, azaz vas hiányában a felszívódás üteme fokozódik. Kisgyermekkorban ez a szabályozás még nem működik, így a túlzott mértékű vas bevitel helytelen. A napi vasvesztés 1 mg, és ezt a napi 1-1,5 mg vasfelszívódás egyensúlyban tartja.

Eltérnek-e a vashiányos vérszegénység tünetei az egyéb vérszegénység tüneteitől?

A vérszegénység tünetei összetettek, az alapbetegségtől, az életkortól és a vérszegénység kialakulásának időtartamától függenek. Magának a vérszegénységnek az általános tünetei a szövetek oxigén ellátásának elégtelenségéből származnak: ezek a fáradtság, a fejfájás, a szívdobogásérzés, a fülzúgás, a szédülés, a terhelésre jelentkező fulladás, és így tovább. A vashiányos tünetcsoport a vérszegénység általános tüneteiből áll. A vashiányos vérszegénység is mindig tünet, önálló betegségként nem létezik.

Vashiányos vagyok, ha a vérvétel azt mutatja?

Tévedés azt hinni, hogy a vérből történő vas meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vas mennyiségét mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este resztelt májat, vagy finom hurkát evett, biztosan magas lesz a vasa, és az nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik. Természetesen az ellenkezője is igaz, ha alacsony a vasa az adott vérvételi napon, nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy aktuálisan nincs annyi kimutatható vas a laborvizsgálattal, mert nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt. Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor laboratóriumi vizsgálatként vasat kérni, mert úgy is alacsonyabb lesz.

Kép: netamin.hu