Te tudod, milyen tényezők befolyásolják az egészséged?

Az alkotmány 70. paragrafusa szerint minden magyar állampolgárnak joga van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Az egészségfogalom tartalma rendkívül gazdag, sokrétű és komplex; ugyanakkor változó az is, hogy ki és mennyire tekinthető „egészségesnek”. Az emberek egyéni normák és elvárások alapján, szubjektív módon becsülik meg a saját egészségüket.

Az egészség meghatározására ma is széleskörűen elfogadott a WHO 1947-ben született definíciója. Eszerint „az egészség a teljes/tökéletes fizikai, mentális és szociális jóllét állapota, nem csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya”. E definíció lényegében megfelel a korszerű bio-pszichoszociális egészségfelfogásnak, ugyanakkor sok kritika is érte: nehéz elérni a teljes fizikai, mentális és szociális jóllétet; nem beszélve a társadalmi, környezeti, hatásokról; statikus nézőpontot tár fel; az egészség mint állapot vagy vonás szerepel. A WHO 1984-ben kibővítette a defeniciót: „Az egészség fogalma annak a mértéke, hogy az egyén vagy a csoport mennyire képes egyrészt törekvéseinek realizálására  és szükségeinek kielégítésére, illetve a környezet megváltoztatására vagy az azzal való megbírkozásra”. Az egészség tehát nem statikus, hanem egy dinamikusan változó egyensúlyi állapot; az egyénnek állandóan alkalmazkodnia kell a belső és a külső (természeti és társadalmi) környezetéhez, hogy fenntartsa a jóllét állapotát. Ha nem képes alkalmazkodni, az egyensúly felborul és kialakul a betegség. Ez a dinamikus egészségmodell megfelel a naturalista egészségfelfogásnak. Az egészség szocio-kulturális értelmezése ugyanakkor normativista felfogású; az adott társadalmi értékrendszer befolyásolja, azaz emberi döntés alapján beteg vagy egészséges valaki. E modell lényege, hogy akkor tekinti egészségesnek az egyént, ha az képes megfelelni a különböző társadalmi (például családi, munkahelyi) szerepei által megkívánt elvárásoknak, azaz jól funkciónál a társadalom tagjaként. Ha nem képes ellátni a feladatait, akkor tekinti deviánsnak (normaszegőnek) az egyént. Számtalan egyéb egészség-meghatározás létezik. Hippokratész szerint például az egészség a tökéletes kiegyensúlyozottság állapota, míg Aschoff szerint az egészség képesség a zavarok károsodás nélkül való kiküszöbölésére.

Ezek a legfontosabb tényezők

Az egyén, a család, a közösségek és a populáció egészségi állapotában lényeges különbségek alakulhatnak ki. Endogén tényezők: A biológiai tényezők csoportjából kiemelhetők az öröklött tényezők, melyek hajlamosítják az egyént az adott betegségre. Ezek jelentik tulajdonképpen genetikei adottságaink összeségét, mely meghatározza az egészséget, az élettartamot, valamint az ember fizikai és szellemi képességeit. Exogén tényezők: a természeti tényezők: például éghajlat, földrajzi fekvés, talaj, levegő, víz, fizikai-kémiai, biológiai, környezeti ártalmak (például zaj, hulladék, szennyeződések, sugárhatás). Társadalmi környezet, társadalmi tényezők: például foglalkozás, munkakörülmények, életkörülmények, társadalmi kapcsolatok minősége, a lakosság általános kultúrája, egészségkultúrája, etnikai hovatartozása, a társadalmi rétegződésben elfoglalt helye, valamint az egészségügyi ellátórendszer színvonala és hozzáférhetősége. Életmód: azt jelenti, ahogyan a mindennapi életünket éljük. A társadalomtudományokban ezen az életszínvonalat, életminőséget, anyagi lehetőségeket értik. Az egészségügyben az ember szokásaira, mindennapi viselkedésére vonatkozik, amelyek bizonyos megbetegedések szempontjából különböző mértékű veszélyeztetettséget jelentenek (például dohányzó embernél a tüdőrák kialakulása vagy túlsúlyos egyén cukorbetegsége). Az egészséges életmód leggyakoribb összetevői: rendszeres testmozgás; egészséges kiegyensúlyozott táplálkozás; káros szenvedélyek elutasítása (dohányzás, alkohol, drog); harmonikus emberi kapcsolatok; kiegyensúlyozott szexualitás; személyi-környezeti higiénia; a stresszel szembeni megküzdés képessége (coping); időben történő orvoshoz fordulás; az egészségügyi szakemberektől a tanácsok elfogadása és a velük történő együttműködés.