Sámánizmus Szibériában?
hirdetés
A hatalmas Szibériában, amely a nyugaton fekvő Urál hegységtől délen az Altaj-hegyvidékig, északon pedig egészen a Jeges-tengerig húzódik, tundra, termékeny síkság és csipkés gerincű hegylánc egyaránt megtalálható. Errefelé a sámán gyógyító és önkívületi lény egy személyben, aki égi és alvilági utazásokra indul, hogy felkutassa a betegségekért felelős szökevény lelkeket.
A szibériai sámánok egyaránt jártasak a jövendölés és a távolbalátás tudományában, sőt egyesek arra is képesek, hogy izzó széndarabokat fogjanak meg, melyek nem égetik meg őket. Szibéria sokféle népnek ad otthont: itt élnek a burjátok és a goldok, a rénszarvas tartó, nomád csukcsok az északkeleti területeken, a türk nyelvet beszélő kirgizek, jakutok, ujgurok és altajiak, a tunguz nyelvű evenkik, valamint a Jenyiszej és a Léna folyó vidékén velük szomszédságban élő törzsek.
hirdetés
A burjátok különbséget tesznek az istenekkel kapcsolatot tartó „fehér" sámánok és a szellemeket segítségül hívó „fekete" sámánok között, a jakutok pedig a passzív és viszonylag tehetetlen „fönti", illetve a földi világgal szorosabb kapcsolatban álló „lenti"isteneket különböztetik meg. A jakutok úgy tartották, a harmadik mennybolt nyugati felén élő Ulutojon tanította meg őket a tűz használatára. Ez az isten teremtette a madarakat, valamint az erdőket és az erdei állatukat.
Az altáji sámán lovat áldoz, előhívja a Tűz. Mesterét, megfüstöli rituális dobját, és szellemek sokaságát idézi meg, mielőtt megszólítaná a markutokat, az Ég Madarait. A bonyolult tisztító szertartás után hangos dobolásba fog, amivel azt jelzi, hogy a halott ló szellemének társaságában éppen az égbe emelkedik. Látnoki tudatában több mennybolton át emelkedik felfelé, beszédbe elégj e-dik íjászéval, a teremtő istennel, s meghajol , hold és a Nap előtt. Végül megérkezik Baj Dlgen égi lakhelyére, ahol ismeretekéi gyűjt a várható időjárásról és az aratás sikeréről. Az eksztázishói szabaduló sámán ezután összeesik. Mireea blinde rámutat, hogy Baj Ülgen minden bizonnyal az „atmoszféra" istene, s hogy az indoeurópai sámánok gyakran áldoznak lovat az ég- és a viharistenek tiszteletére."'
A csukcsok úgy tartják, az álmok révén kapcsolatot lehet teremteni a szellemekkel, akiket a sámán munkára is foghat, hogy visszaszerezzék a betegek elveszett lelkét. A sámán állítólag „felnyitja" a beteg koponyáját, és kicseréli a lelkét, amelyet légy vagy méhecske formájában fog el. A gold sámánnak a segítő szellemek mutatják meg az urat, amikor elkíséri a szánra helyezett és élelemmel ellátott halottat az eltávozottak országába vezető úton. Az alvilágban megkeresi az elhunyt rokonait, akik azután gondoskodnak az új jövevény fogadásáról. A sámán csak ezután tér vissza a földre.
Észak-Amerikában is megtalálható a sámánizmus
Sámáni szokások ismertek az alaszkai eszkimó társadalmak és az északnyugati partvidéken élő tlingitek körében. Hasonló hagyományokat őriznek a Nyugat-Nevadában vadászó, halászó és gyűjtögető paviotszók, a Texas, Arizona illetve Új-Mexikó területén élő meszkalero és csirikava-apacs vadászok, a dakotai lakorasztúk, az új-mexikói és arizonai nezpercé (átfúrt orrú) indiánok, az és ak-mín-nesotai odzsibvák — ismertebb nevükön csippevek — az új-mexikói és arizonai zunyik, illetve a Washington állambeli tuana indiánok. A Csendes-óceán partvidékén sámánok állnak a pomo és szelís törzs élén, és ők vezérik az egykor Ojai környékén lakó estimasokat, valamint az északnyugat-kaliforniai jurok, vintun és karok népet. A paviotszo sámánok a transzban átélt látomások során égi útra kelnek, hogy visszaszerezzék az elveszett lelkeket, és elindítsák a gyógyulás folyamatát.
Képek: wikipedia és eletmod.transindex.ro