Több kárt okoz, mint hasznot a szója?

Noha a szóját sokszor úgy árulják, mint egy szuper összetevőkkel rendelkező csodaételt, a szójafehérjét szinte valamennyi ételben megtalálhatjuk. Kár, hogy az egészségre gyakorolt hatása fabatkát sem ér – állítja az Ecologist.

A szója az utóbbi egy-két évtized alatt jelentős mértékben fogyókúránk és normál táplálkozásunk részévé vált. Ha hiszünk a PR-fogásnak, ez az egyszerű növényi eredetű élelmiszer - amelyet egyébként oly sokféleképpen fogyaszthatunk - nem csupán a betegségek ellen kiváló fegyver, de az ember várható élettartamát is meghosszabbítja. Létezik egy nagyon egyszerű alapelv, amely vásárlásra és evésre késztet bennünket: ha valami kis mennyiségben jó a szervezetnek, akkor a nagyobb adag csak nagyon jó hatással lehet ránk. Természetesen ez az összefüggés képtelenség, a szója esetében pedig egyenesen veszélyes, ha nagyobb tételben fogyasztjuk.

A szójának azért vannak bizonyítottan pozitív hatásai is. Például izoflavont (fitoösztrogént vagyis növényi női nemi hormont) tartalmaz, amely kis mennyiségben csökkenti a rák kialakulásának esélyét. Zsírtartalma alacsony, a fehérje megfelelő beviteli forrása. Az Egyesült Államokban az élelmiszerek címkéin megengedett a 'szója „szívbarát" termék' felirat.

A szója hírnevét a keleti misztikumnak is köszönheti: az egészségre gyakorolt pozitív hatásába vetett hit sokszor azon a tényen alapul, hogy a keleti emberek évszázadok óta fogyasztják a szóját, és itt a mell-, petefészek- és hererák jóval kisebb arányban fordul elő, mint nyugati világunkban. Mindez igaz, de azt már kevesen tudják, hogy a japánok és az ázsiai emberek körében a rák egyéb fajtái viszont magasabb arányban jelentkeznek, különösen a nyelőcső-, gyomor-, máj-, és a hasnyálmirigyrák. A szójabab természetben előforduló formája emberi fogyasztásra alkalmatlan. Csupán bizonyos ideig tartó fermentálás vagy alaposabb feldolgozás - kémiai hatások és magas hőmérséklet - teszik emészthetővé a babot vagy a szójafehérjét. A magas szójatartalmú diéta egyben nagy növényi eredetű ösztrogénbevitelt jelent. Emberek és állatok körében végzett kutatások egyaránt kimutatták, hogy a szójában található izoflavon szervezetre gyakorolt hatása jelentős, hiszen erősen megemeli az ösztrogénszintet. A szója mellett érvelők azt állítják, hogy a növényi ösztrogének „biztonságosabbak", mivel természetes eredetűek, ez azonban így nem igaz. A véráram magas ösztrogénszintje kockázati tényező a rák szempontjából - és ebben az esetben teljesen mindegy, mi az ösztrogén forrása.

Talán megérné a kockázatot, ha ezt leszámítva a szója pozitív hatással lenne az emberi szervezetre, azonban az erre vonatkozó információk is hiányosak. Az Egészség- és Minőségkutató Intézet (Agency for Healthcare Research and Quality) részére 2005 augusztusában készített tanulmány 200 esetből kiindulva vizsgálta az összefüggést a szójafogyasztás és annak egészségre gyakorolt hatása között. A szójából előállított termékek széles palettáját tanulmányozták: élelmiszereket, úgy, mint szójabab, szójaliszt, szójatej, tofu, miso, tempeh, natto és okara, az ételekhez adott szójafehérjét, valamint a szójából származó izoflavon kiegészítőket. Amennyiben a szójafogyasztás célja a vérnyomás vagy a lipoprotein (HDL, amelyet „jó koleszterinként" is ismerünk) magas szintjének javítása, akkor elmondhatjuk, hogy valójában semmilyen jelentős változás nem észlelhető e téren.

A menopauzával kapcsolatos tüneteket, azon belül is a hőhullámok gyakoriságát vizsgálva csökkenést tapasztaltak: 7 - 40%-os különbség is előfordult. Ugyanakkor a jelentés megjegyzései között az is szerepel, hogy a vizsgálatok nagyrészt rossz minőségűek voltak, ami megnehezíti a végső következtetések levonását. Egyéb, menopauzát jellemző tünetet nem tanulmányoztak.