Deepak Chopra - Tökéletes egészség az ájurvéda segítségével

Különös érdeklődésre számot tartó könyvet tart kezében a „Tökéletes egészség az ájurvéda segítségével” olvasója. Deepak Chopra doktor, indiai származású, Amerikában tanult és ott praktizáló orvos merész kísérletet hajtott végre: beoltotta a modern nyugati orvostudomány elméletét és gyakorlatát az ősi, évezredes, a Védák részét képező indiai orvoslással, az ájurvédávál.

Elméleti alapvetésében azonban ezen is túlmegy, amikor a Védák emberképét a kvantumfizikával igyekszik összhangba hozni, nem tévesztve szem elől annak transzcendens, az örök és egyenletes intelligenciában gyökerező voltát. Ezen elméleti, világnézeti és tudományos keret rendkívül érdekes, és a mai kor embere számára rendkívül gyakorlati és csaknem a szó szoros értelmében életfontosságú tételeket tartalmaz. Módszerét Maharisi Ájurvédának nevezi indiai mestere, Mahariji Mahes jógival, aki a Védák ősi tanításait interpretálja a mai kor nyugati embere számára. Az írás nagyon olvasmányos, személyes hangvételű, és számos gyakorlati példával, esettanulmánnyal teszi világosabbá és szórakoztatóbbá mondanivalóját.

Chopra abból a merész tételből indít — ami a könyv címadója is —, hogy az embernek, ha harmóniában él a természettel és a kozmikus intelligenciával, akkor a tökéletes testi-lelki egészség, hosszú, kreatív és boldog élet az osztályrésze. És mivel mindnyájunk léte közös gyökerű, felelősséggel tartozunk egymás iránt, ennek megvalósítása nemcsak lehetősége, de kötelessége is az embernek.

Ez talán furcsán és irreálisan hangzik korunkban, melyből teljességgel hiányzik az alázat és a tiszte- let a természet iránt, és amely az ismeretlent kritizálva fogadja, mielőtt még igazán megértené, és amely egy relatív — és minden bizonnyal önző életérzésből kiindulva cinikus elutasítással fogad mindent, ami számára nem közvetlenül érthető, vagy amit nem készen, fogyasztható állapotban kap. Pedig igazán és szellemi távlatból nézve csak olyan célokat érdemes az embernek maga elé tűznie, amelyeknek eléréséhez a mérce pillanatnyi helyzetünkből nézve szinte elérheteüen magasságban van.

Három tényezőt szeretnék Chopra könyvéből kiemelni, amely nagyon tanulságos és alapvető fontosságú a nyugati egészségmegőrzés és orvoslás számára, és amiért szükségesnek tartottuk ezt a könyvet magyar nyelven is közreadni. Az első az Ájurvéda típustana. Ez nem mond mást, mint azt a mindenki által ismert tényt, hogy hasonlóságunk ellenére különbözünk egymástól. Ennek okait és következményeit azonban Keleten sokkal szélesebb távlatokban szemlélik, és belőle sokkal mélyrehatóbb elméleti és gyakorlati következtetéseket vonnak le, mint Nyugaton. Az Ajurvéda hármas típustana még talán legközelebb Kretschmer tipológiájához áll (aszténiás, atléta és piknikus típus), de a Vata, Pitta és Kapha ennél sokkal tágabb értelmezést nyer. Ezek mint az anyagi megnyilvánulás határán lévő elvek fogalmazódnak meg, áthatják az ember testi és lelki mivoltát, de ezen túlmenően működnek a természetben, az év- és a napszakokban, a növényekben és az állatokban csakúgy, mint az ember különböző életszakaszaiban. Mind a három tevékenyen hat mindenben és mindenkiben, de mennyiségük és arányuk egyénenként változó, és ez a születéskor meglévő arány jellemző marad az emberre egész életén át. (Ez a mi fogalmaink szerint a génstruktúrának felelhetne meg.) Ami pedig az ezekből következő lényeg és gyakorlat: a különböző típusú embereknek más és más életforma, foglalkozás, élet- és étrend szükséges egyensúlya megtartásához, ha ezt nem veszi figyelembe, előbb-utóbb beteg lesz. A három dósának nevezett tényező aránya és mennyisége eltolódik benne, és mennél inkább különbözik ez alaptípusától, annál súlyosabb lesz a testi-lelki egyensúlyzavar. A diagnózis tehát sokkal koraibb szakban állapítható meg, és sokkal egyetemesebb, mint nálunk. Az ebből következő terápia is sokkal kevésbé tünetre irányuló, és sokkal inkább az ember életmódjára és élethelyzetére vonatkozó általános elveket tartalmaz, melyeknek meghatározása után a konkrét betegségtünetek önmaguktól szűnnek meg.

A második fontos — és számunkra új — tanulsága ennek a könyvnek az, hogy nem mindegy, hogy mit, mikor és hogyan eszünk. Itt sem lehet általános, mindenkinek és mindenkor érvényes irányelveket lefektetni. Más az étrendje a különböző típusú embereknek, más egészségesen, és más betegen, más télen, és más nyáron. Ezt természetes körülmények között egészségeseknél az étvágy ösztönösen szabályozza. Civilizált világunkban azonban ez az ösztön messzemenően denaturálódott, az erre vonatkozó ismereteink pedig rendkívül torzak és hiányosak. Ha az Ájurvéda szemüvegén keresztül bepillantunk egy mai közkórház konyhájába, és azt látjuk, hogy ott a betegek szinte mind, bajuktól és koruktól függetlenül, ugyanazt a kosztot kapják (vagy jó esetben két- vagy háromféle, szinte kizárólag kalóriára összpontosított típuskoszt van), akkor bizony elgondolkodunk. Az Ájurvéda szerint ételünk helyes megválasztása — és időnkénti tisztító böjtkúrákkal történő megvonása — testi-lelki egészségünk fenntartásának, illetve helyreállításának egyik legfontosabb eszköze. Ami pedig az ízek egyensúlyára és terápiás hatására vonatkozik, ott is van mit tanulnunk.

A harmadik — és talán leglényegesebb — tanulnivalónk ebből a könyvből az, hogy az ember testi, lelki, szellemi és szociális helyzete dinamikus egységet képez. Egyik sem lehet jól a másik nélkül, bármelyiknek az elromlása előbb-utóbb a többi megromlását is magával hozza. Persze elméletileg ezt is tudják a nyugati orvosok-pszichológusok-szociológusok-lelkészek, csak mindez a gyakorlatba nem vagy alig megy át. Chopra ki meri mondani a tételt — és ez végletességében rokonítható a tökéletes egészséggel: aki nem boldog, az beteg! Nálunk a boldogság már régen valami anakronisztikus, irreális, régmúltakból ránk maradt fogalom, melynek esetleg rövid pillanatokban részesei lehetünk néhányszor életünk folyamán, de hogy ez tartós egészségünk alapja legyen, az naiv képzelgésnek, tudománytalan idealizmusnak látszik. Pedig ha őszinték lennénk önmagunkhoz, akkor be kellene vallanunk, hogy mindannyian, egyénileg és közösségileg, erre törekszünk.

Ezekkel a gondolatokkal szeretném átadni ezt a könyvet az olvasónak, abban a reményben, hogy a benne foglaltak jó hatással lesznek beteg társadalmunkra és betegeskedő orvostudományunkra is, hogy ez a fajta orvoslás természetesen, a mi viszonyainkra alkalmazva, a nem túlságosan távoli jövőben nálunk is elérhető lesz az azt igénylők számára.

További hasznos könyvajánló itt.