Paula Hawkins: A lány a vonaton

Paula Hawkins könyve első az amerikai bestseller listákon. A 320 oldalas könyv egy alkoholista nő szempontjából láttatja a történeteket. Igazából 3 nőnézőpontja érvényesül, de Rachel, a vonaton utazó lány szemszögéből érvényesül az írónő látásmódja igazán.

Rachel, a főszereplő mindig ugyanazon a vonaton utazik, és már kívülről tudja, hol áll meg a vonat, melyik fénysorompónál, és milyen házak hátsó kertjeibe lát be, ahol másodpercekre egy boldog családot lát, aminek a látványa elbűvöli őt. De aztán egy szép napon történik valami, és a lány bekerül a boldog család életébe. A könyv naplószerű tagolással mutatja be a lány életét. A szöveg mintegy az ő belső monológja. „Sok az ismerős arc ezen a vonalon, emberek, akiket havonta sokszor látok oda-vissza járni. megismerem őket, és valószínűleg ők is megismernek engem. Azt viszont nem tudom, hogy annak látnak-e, ami valójában vagyok.”

A lány mindig a 8:04-es vonaton utazik Londonba. Ezek a reggeli történések a naplószerű történetben, az esték pedig az ivás órái. Az alkoholista lány élete így válik ketté. Mások a reggeli történések és mások az est történései. Az írónő így futtatja két szálon az eseményeket. A könyv egyáltalán nem monoton, ahhoz képest, hogy cselekménye csak pár történésre korlátozódik, a monológszerű előadásmód izgalmassá teszi a legapróbb eseményeket is. Legyen az akár egy rongydarab felfedezése az út szélén, vagy egy fénysorompó leírása. Valószínűleg azért van ez így, mert a könyvtől azt várja az ember, hogy valami fontos történik benne, így a minimál cselekménnyel operáló könyv minden mozzanata érdekes. „Még mindig ott van a múlt heti rongycsomó, és porosabbnak, elhagyatottabnak tűnik, mint pár nappal korábban. Olvastam valahol, hogy a vonat simán képes letépni a ruhát az emberről, amikor elgázolja. Nem olyan szokatlan dolog vonat alatt meghalni. Évente két-háromszáz eset, azt mondják, szóval legalább egy minden második nap.” A lány belső monológjának a könyv ad egy naplószerű keretet, de annyiban a hibádzik a történet, hogy ugyan naplószerű dátumok alá vannak berendezve a monológok, de mégsem napló ez, hanem csak a keret az, inkább egy belső monológ az, ami a könyv szövegét alkotja.

Ajánlott a könyv minden olvasó embernek, aki kedveli az egy felvonásos történeteket, amik nem túl izgalmasak, de követhetőek, és könnyen olvastatják magukat. Ez is egy ilyen könyv. Paula Hawkins könyve népszerű olvasmány, A lány a vonaton kellően izgalmas ahhoz, hogy ne törjön meg a könyv lendülete, és végig szórakoztató legyen. Egy tipikusan nőknek való történet, sorsproblémákkal. A könyvet kiadta a XXI. század kiadó, 2015 májusában jelent meg. Fordította Tomori Gábor. Túl az emancipáción, a női élet problematikája keveredik a modern viszonyokkal a könyvben. A könyv 2013-ban játszódik, a naplószerű besorolás is e szerint a dátumozás szerint van felosztva. A 2013-as dátummal távlatot kap a könyv, és az olvasó egy bizonyos fajta rálátást nyer a könyvben történő dolgokra.

Egy egyedülálló nő története ez, amelyben kifejeződik a kor hangulata, amelyben a könyv készült, a szingliség még akkor divatos jelszó volt. Így a könyv egyben a kor lenyomata is. Ajánlom a könyvet minden könyvszerető olvasónak, aki érdeklődik a vonaton utazó lány története után. Egy olvasást mindenképpen megér!