„Nálatok nőnek-e még égigérő paszulyok?”
hirdetés
A gyerekek fantáziája kiapadhatatlan forrás, csodakút. Ezt nyilatkozta Mirtse Zsuzsa írónő a gyerekekről, a „Nálatok nőnek-e még égigérő paszulyok?” című meséskönyv kapcsán, amit 2008-ban adtak ki Magyarországon, egy országos meseíró pályázat eredményeképp, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatott.
A Biológiai sokféleség Világnapja alkalmával 2008-ban egy országos meseíró pályázat indult, ami a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával a Föld Napja Alapítvány gondozásában egy kétkötetes meséskönyvet szült. A pályázat meghirdetésekor még nem is gondoltak arra, hogy olyan népszerűségnek fog örvendeni, hogy két kötetre is szükség lesz, hiszen nem csak gyerekek írtak végül meséket, hanem nagykorúak is, sőt mi több, szülők és nagyszülők egyaránt. Ezen túlmenően pedig eltűntek az országhatárok is, hiszen több elcsatolt vidékről egyaránt érkeztek a pályázatra ötletes és vidám gyerekmesék.
hirdetés
A pályázat fő kritériuma az volt, hogy a mesék tartalmazzanak különféle növényeket. Így megszülettek a Napraforgó királylányok és a Hagyma vitézek és még sorolhatnánk miféle mesebéli főszereplők. Mindkét kötetet több fejezetre bontották, vannak külön zöldség mesék, gyümölcsmesék, fű-fa-virágmesék, tökmesék, kukoricamesék és mindenféle más növénymesék. Valójában minden korosztály megtalálja a kötetek valamelyikében a számára ideális meséket. A meséket Mirtse Zsuzsa írónő, a Süni ökológiai gyerekmagazin főszerkesztője, Rodics Katalin, a biológiai sokféleség egyezmény nemzetközi összekötője – egyben a Biodiverzitás Osztály vezetője –, Navratil Andrea énekes és mesemondó, valamint Greguss Ditta, a Biodiverzitás Osztály munkatársai zsűrizték és válogatták össze. Mirtse Zsuzsa az 1. kötetben ezt írta a gyerekekről: „A gyerekek fantáziája kiapadhatatlan forrás, csodakút. Színes, nem törődik a szabályokkal, mégis csuda szabályos világ születik a kezük között. Az Ő világukban rend van, mert rendre vágynak. Tudják, hogy bármi történjék is, másnap újra felkel a Nap. Ösztönösen ismerik fel az örök körforgást, a természet erejét, a helyüket, mindezt teszik elbűvölő tisztasággal, humorral.”
Az 1. kötet tehát kisebb gyerekeknek szól: „A mesélők többnyire gyerekek, a mesék pedig színesek, sokfélék, ahogy a lelkük is. Pompás kaland lesz olvasni. Fontos mesék ezek. Állapotjelzők. Arról adnak hírt, hogy van valami kincsünk, ami a miénk, elvehetetlenül. Vigyázzunk rájuk és vigyázzunk Üveghegyeinkre, aranyszőrű kisbárányainkra, mesélő növényeinkre, világunkra!”
A 2. kötet már a nagyobbaknak szóló meséket foglalják magukba. Az előszóban Rodics Katalin összegzi gondolatait a mese hatalmáról: „Szerencsére életünk során gyűlnek bennünk a tapasztalatok, sok mindent megértünk, aztán egyszer újra csak rájövünk, hogy a mesék igazak voltak, és igenis a világ körülöttünk tele van látható és láthatatlan lényekkel és erőkkel, amelyek segítenek. Megtapasztaljuk, hogy igenis vannak csodák, hogy a legnehezebb helyzetekben, a legváratlanabb helyekről jön a segítség. Hogy igenis vannak emberfeletti, csodálatos erejű öreganyók, akiket ha kedves öreganyámnak szólítunk, jó tanácsokkal látnak el, átsegítenek minden nehézségen, csak meg kell találnunk őket, meg kell látnunk bennük az erőt, és hallgatnunk kell rájuk. S amikor minderre rájövünk, akkor válik igazán kerekké a világ.”
A kétkötetes meséskönyv kapcsán a szerkesztők fontosnak találták azt, hogy legyenek benne illusztrációk is, így nem csak a borító színes és csodálatos, hanem az egész könyv azzá vált. Ezt pedig Kő Boldizsár grafikáinak, valamint a meseírók rajzainak köszönhetjük.
A meséskönyvet minden kicsi és nagyobbacska gyereknek egyaránt ajánljuk, ugyanakkor a szülőknek is. A meséknek köszönhetően a hétköznapi élet egy csodás mesebéli világgá növi ki magát, növelve ezzel ezzel lelki, szellemi és érzelmi gazdagságunkat is!