Készülj fel a napozásra már most!

Szinte mindenki tisztában van azzal, hogy dél körül - 11 és 14 óra között - kerülni kell a direkt napsugárzást, mert a bőrünk nagyon hamar leéghet. Súlyosabb esetben az erős UV sugárzás bőrrák kialakulásához vezethet. Ugyanakkor a szervezetünk a napfény segítségével állítja elő  a D-vitamint. Ennek hiánya felelőssé tehető csontritkuláson kívül többféle daganatos betegség (főként az emlő-, a prosztata- a vastagbél- és petefészektumor) kialakulásáért.

A magyar lakosság jelentős részénekD-vitamin-szintje alacsony. Vagyis napoznunkérdemes, sőt kell is! Az Oslói Rákkutató Intézet Sugárbiológiai Tanszékén vég­zett vizsgálatok alapján a nor­vég kutatók más véleményre jutottak. Szerintük a legtöbb D-vitamin előállítása éppen a dél körüli időszak a legalkalmasabb, ráadásul ilyenkor legkisebb a melanorna kialakulásának kockázata. Dél körül ugyanis az UVB sugárzás erősebb, ami a D-vitamin előállításához szükséges, míg dél­után az UVA sugárzás, ami pedig a melanoma kialakulásáért felelős. Egyébként a fehér börü embereknek 20 perc, a testfelület nagy részét érintő déli napfürdő elegendő a D-vitamin előállításához. Ennyi idő alatt még éppen nem égünk le - persze Norvégiában! - mondja Dr. Gulyás Tamás, a Balanced Lifestyle szak­értője, és mindjárt hozzá is teszi: a megoldás az arany középút, vagyis ne féljünk a déli napozástól, de ne is vigyük túlzásba!

Természetes napvédők

A cél tehát az, hogy részesüljünk a nap jóté­kony hatásaiban, ám védjük meg magunkat a kártékonyaktól. A káros sugárzások ellen az anyatermészet felvértezte a szervezetün­ket Természetes védelemmel amit pigment­nek hívunk. Minél erősebb a káros sugárzós, annál több képződik belőle, tehát a bőr képes saját magát megvédeni - bizonyos határokon belül. Ezt a védő hatású pigmentációt antioxidánsok ós karotinoidok szerve­zetünkbe juttatásával mi is segíthetjük. Azantioxidánsok emellett hatékonyan tépnek fel a szabad gyökök leküzdésében is. Az antioxidánsok lassítják a bor öregedését, véde­nek a káros környezeti hatásokkal szemben, csökkentik a rák kialakulásának esélyét. A zöld levelű zöldségek - például a brokkoli, a spenót és a mángold -, valamint a fűszer­növények - többek között a petrezselyem, a bazsalikom, a zsálya és a rozmaring - tele vannak bőrvédő antioxidánsokkal, polifenolokkal és karoíinoidokkal. Bizonyos algafélék­ben lévő asztaxantin nagyon hatékony antidioxáns. Rendkívül magas karotinoidtartalmú a godzsibogyó, a homoktövislé, a sütő-töklé, illetve a fermentált sárgarépáié.

Nem csodaszer!

Az időkorlát betartásán ós a megfelelő táplál­kozáson kívül sokan használnak naptejet. Minél magasabb a rajta feltüntetett faktor­szám, annál tovább tart a káros sugarakat blokkoló hatása. Ha a bőrünk külső segítség nélkül, mondjuk, 10 percig képes ellenállni a leégésnek, akkor ezt a periódust egy 30-as faktorszámú készítmény elvileg a har­mincszorosára növeli. A napozószerek tehát növelik a bőr védekezőképességét, de a le­égéstől nem védenek meg bennünket, csu­pán késleltetik. Azt is fontos tudni, hogy a leg­több készítmény csak az UVA-t és az UVB-t blokkolja, míg a káros UVC-t átengedi. Ez utóbbit az ózonpajzsnak kellene kiszűrnie, hanem vékonyodott volna el, és részlegesen nem lyukadt volna ki. Korábban C hullámot csak a mesterségesen előállított UV sugarak tartalmaztak, de ma már közvetlenül is érkez­hetnek „fentről”.

A naptej választásánál vegyük figyelembe a bőrtípusunkat! Nem feltétlenül kell valamelyik „híres nevet" választani: fogyasztói tesztek szerint gyakran a drogériák saját márkás ter­méke és éppen a legolcsóbb naptej bizonyul a legjobbnak.

Forrás: NL Café

Képek: femina.hu, femina