Többé nem lopunk földiepret!
hirdetés
Eperszezon lévén gyakran jut eszembe gyerekkoromból ez a vicces kis sztori. Én sem tartoztam a csendben sarokban üldögélő unokák közé. Meg is kapom néhanapján nagyapámtól, aki a maga 87 évével még frissen emlékszik a múltbeli eseményekre is, amikor dorgálom a fiaimat, hogy így nem szabad, úgy ülj le, amúgy állj meg!
Szóval hárman voltunk unokák. Aznap nagyanyánk vigyázott ránk: - Na, pulyák, üljetek sorba mind a díványra! Oszt hallgassatok, mint Kukulyesz, ne kukorékoljatok! Még a hosszú orra hegye is bepirosodott, úgy ránkripakodott! Ültünk, bökdöstük egymást, kacagtuk, hogy áriázott, óbégatta az imákat. Térült- fordult, mikor ránk- ránknézett, vigyázzba vágtuk magunkat. - Bözsííííííí! Jöjjön mán ki! Na hallja mán...! - kiáltott át a szomszédasszony. Ment is nagyanyánk, csakúgy lobogott a nagy kontya! Mi meg végre rosszalkodhattunk! Leosontunk a kertbe, hogy meglessük, őrzi - e portáját a két vénlány? Féltünk tőlük, mint a tűztől! - Két fösvény, gonosz boszorkány az! - mondta mindig nagyanyánk. Minden merszét összeszedve közülünk a legidősebb benézett a kunyhóba: - Nincsenek bennt! - kiáltotta. Na akkor uccu! Nekiláttunk dézsmálni a szamóca- meg a málnatáblát! Szökdelltünk egyik bokortól a másikig, kívántatták magukat az érett édes gyümölcsök! Mindig az tűnt a legfinomabbnak, amelyiket megláttuk! Tömtük magunkba dögivel, el is felejtettük, hogy a tilosban járunk! Két harsogó, sipákoló hang zavart meg bennünket: - Tolvajok! Na megálljatok csak! Futottunk, ahogy csak a lábunk bírta, húztuk a levegőben a legkisebbet magunk után! Visszaosontunk a konyhába, a díványra. Nagyanyánk még mindig odakinn az utcán diskurált, semmit nem vett észre.
hirdetés
Délutánra görcsölt, táncot járt a gyomrunk, de meg se mertünk pisszenni! Meg is dicsért Bözsi mama bennünket: - Na, amiért jók vótatok, megyek veszek nektek attúl a két vén fösvény boszorkánytúl málnát meg szamócát! Ijedtünkben megeredtek a könnyeink is, meg a hasmars is kitört rajtunk! Megesküdtünk, hogy soha többet nem lopunk!
Nektek van hasonló gyerekkori élményetek?