A 35 év alatti nőknek nem kell baba?
hirdetés
A Heti Válasz hasábjain Olvasható Pánikriadó a 35 év felettieknél cikk hatására valóban pánikrohamot kaptak a nők, illetve a női magazinok írói- szerkesztői. Érvek és ellenérvek kerültek napvilágra arról, hogy miért is nem szülnek a nők tudatosan 35 év alatt, sőt gyakran már egyáltalán nem is akarnak gyermeket vállalni. A biztosítékot pedig az csapta ki, hogy a nőket úgymond azzal hibáztatják, hogy saját szabadságuk a fontosabb, valamint hogy öregnek tartják már őket ahhoz, hogy 35 év felett szüljenek. Aztán tekintik fő oknak a pártalanságot és az anyagiakat is megemlítik, de nem úgy ahogyan gondolnánk: a nő annyi támogatást kap, mégsem kell neki a gyerek! És akkor itt álljunk meg már néhány gondolat erejéig!
Jó magam kétgyermekes anyuka vagyok és 25 évesen szültem az elsőt. De őszintén megmondom: egyik szemem nevet, mert van két gyermekem, a másik viszont sír, hogy mennyire nehéz őket felnevelni. Bizton állítom, soha nem vállalnék többet! S nem azért, mert nem lenne öröm két fiú után egy cuki kislány!
hirdetés
Szóval 12 évig én sem mentem férjhez, mégis szültem gyermeket élettársi kapcsolatban. S nem azért nem házasodtunk össze, mert manapság ez nem "divat", hanem mert sokakhoz hasonlóan nem volt a nagy lagzira pénz! Hitelből kellett lakást vennünk, hitelből kellett kitanulnom, soroljam még? S ha egy nő mindenképp anya akar lenni, azt nem érdekli, ki van mellette, maga is felneveli, nem kell neki pár. S még férfi sem kell hozzá testközelből: ha van pénze bemegy a spermabankba és csúnyán mondom, de vesz magának egy gyereket.
Viszont annak, hogy tudatosan nem akar az ember szülni nagyon nyomós oka van! Azt mondják, "a szülések elmaradásának okai jórészt magánjellegűek, s az állam bőkezű programjai mit sem segítenek ezen. Pedig újra bevezették a hároméves gyes-gyed ellátást, adó- és járulékkedvezményt adtak, és a szociálpolitikai kedvezmény részleges újraélesztésével egy (bár kevéssé sikeres) próbát is tettek a lakáshoz jutás segítésére. Na meg az egymásutánban születő gyermekekre fejenként jár majd a gyes." Nahát csak azt nem vették figyelembe, hogy honnan is mehetne a nők többsége gyedre, amikor nincs normális munkahely? S a gyes meg a kis családi pótlék csupán a havi pelenkára, popsitörlőre meg a kenőcsre futja. S hiába a dupla gyes két gyerekre: dupla pelenka, dupla popsitörlő és kenőcs kell, s két éhes száj. Na meg persze ha egy gyerek beteg lesz, a másik is elkapja, mindenből kettő kell! S mindkét gyereket fel kell öltöztetni! Ha az ember normálisan akarja felnevelni gyermekeit, nagyon meggondolja vállalja - e azt, szinte rettegünk és joggal, mert nem akarjuk végignézni, mennyire nem vagyunk képesek kedvünk szerint megadni nekik a legfontosabbakat sem. Kövezzenek meg érte, de igenis jogosnak ítélem meg, hogy a legtöbb nő nem szül amíg nem látja azt a hátteret ami ehhez kell! Ezeket nem önzőknek, értelmes nőknek tartom. Miért baj az, ha gyermekeinket nem segélyből és adományokból szeretnénk felnevelni?
És azt se feledjük el, hogy a nők ugyanúgy kénytelenek dolgozni, ha van hol, mint a férjeknek. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy otthon üldögélve mossunk, főzzünk gyermeket neveljünk, mert a férjek keresete akkor sem elég, ha hülyére hajtják magukat. Biztos hogy arra vágyunk, hogy alig megszülünk, bölcsibe lökjük síró cumizó csemeténket, különben lőttek a visszaváró munkahelyünknek? S persze ha komolyabb megélhetést szeretnénk előbb éveken át kell diplomákat, szakmákat felhalmoznunk. Diákhitelből kezdjük életünket, s éjszakai diákmunkából keressük meg a betevőnket, mert hát a szüleinknek már rég megszűntek a munkahelyei. Biztos, hogy alkalmasak lennénk így szülni ezekben az időkben? S két pelenkacsere között készüljünk fel a vizsgákra, s dobjuk a sarokba a síró- rívó bébit, mert tanulnunk kell? Szóval tanuljunk, dolgozzunk, vezessünk háztartást, ápoljunk jó párkapcsolatot, s szüljünk rengeteg gyermeket egyszerre? Ismertek olyan nőt, aki bírja ezt az igát huzamosan húzni? Lehet, hogy léteznek ilyenek, de vajon megérik a nyugdíjas éveket? Mert valami miatt mégiscsak tönkreteszi pont a 30-40- es korosztályt az állandó megélhetés és túlterheltség miatti stressz.
Mi lennénk a legboldogabbak, ha 35 éves korunkra szépen, gond nélkül nevelhetnénk már legalább 3 gyönyörű gyermeket, de a jelenlegi helyzet szerint az ésszerűséget követő nők ezt nem tehetik meg. Egyetértettek?