Ha nehezen indul a szoptatás se adjuk fel!
hirdetés
Augusztus elsején volt a szoptatás világnapja, amely nem másért jött létre, mint az anyatejes táplálás fontosságának a kihangsúlyozására. A gyermek ezáltal a legjobb indítást kapja az életben: nincs más olyan módja a csecsemõtáplálásnak, ami ennyire megbízhatóan biztosítaná a gyermek egészségét és testi, lelki fejlõdését.
Viszont bármilyen egyszerűnek is hangzik, hogy megjön a tej és adhatjuk is a babának, meg mennyire nagyszerű dolog, mert a cici mindig kéznél van, gyakran a kezdet nem könnyű és ez olykor ahhoz vezet, hogy a kismamák elveszítik a türelmüket és a tápszeres tápláláshoz nyúlnak. Főleg azoknál jelentkezik a nehézség, akiknek befelé forduló vagy lapos mellbimbója van. A gyerek az istenért sem bírja vagy akarja az első napokban szívni belőle az anyatejet. Jó magam is átestem első szülőként néhány tortúrán, mire sikerrel jártam. Hiába próbáltak a kórházban segíteni a nővérkék, a kisfiam nem akart szopni, csak dühösen ordított. Végül a nővérek feladták és azzal a mondattal, hogy "Milyen hökkencs gyerek lesz ez!" szó szerint magamra hagytak a problémával. A szobatársak tanácsára megpróbálkoztam a mellbimbó védővel, hátha annak kiáll a hegye és jobban meg tudja szívni a gyermek. De nem: idegen lehetett neki, és túl kemény. Ha kicsit próbálta is szívni, mire sikerült neki az ujjaival folyton lepiszkálta a bimbóvédőt. S egyébként is, amikor tejes lett, csúszkált az össze- vissza. Már ott tartottam, hogy az orvos nem akart hazaengedni a kórházból, mert nem eszik eleget a gyerek. Végül felírta a tápszert, mert szerinte nem volt elég a tejem és egy hét kontrollal a zárójelentésen hazaküldött.
hirdetés
Kezdődtek az újabb tortúrák. A fiam folyton ordított, de nem akarta szívni a mellemet. Hiába próbáltam a bimbómat a szájába tenni, az amikor kicsit puhább lett a tejtől, befordult. Jöttek a profi ötletek: szívjam ki a tejet elektromos mellszívóval. Persze jó drága volt a készülék. Szívtam, de nem igazán vált be: sokat hagyott a mellemben. Akkor mondták, próbáljam meg a kézi fejővel: hátha az kihozza jobban a bimbókat. Igen, csak amikor elkapta a vákum a mellemet, azt hittem, frászt kapok! Fejtem géppel is, kézzel is, csak valamit egyen már a gyermek. És folyamatosan próbáltam rátenni a mellemre. Mire meg összehoztam neki a cumisüvegre valót olyan mohón megitta, hogy visszajött belőle az egész. És ordított tovább.
Harmadnap meg nem kellett neki a cumisüvegből az anyatej. Valami Pálfordulat történt: inkább a mellemet akarta! És végre erősen meg tudta szívni! Eszembe se jutott kiváltani a tápszert, és megérte küszködni. Bár a gyermekem valamiért hamarabb szakított ezzel a módszerrel az átlagos 6 hónapnál, de akkor is elmondhatom, hogy szoptattam őt és mindent elkövettem, hogy ez így legyen! Ti se adjátok fel könnyen, mert az "Az anyák teje élelem; az anyák teje gyógyszer; az anyák teje jelzés." - mondja Katie Hinde, evolúciós humánbiológiával foglalkozó harvardi adjunktus.