Gyermekünk és a bulizás
hirdetés
A tizenévesek bulizása meglehetősen más, mint az általános iskolások zsúrjai. Az utóbbiak inkább születésnapi ünnepek vagy évzáró összejövetelek, ahol a gyerekek sütit esznek, játszanak, és többnyire vannak előre eltervezett programok. A tizenévesek bulizása ezzel szemben sokkal inkább arról szól, hogy a tinédzserek szülői felügyelet nélkül vannak együtt, zenét hallgatnak, és nincsenek előre tervezett programjaik, legalábbis olyanok, amelyeket előre közölnének a szülőkkel.
Amennyiben probléma adódik a kamaszok buliján, az nagy valószínűséggel azzal áll összefüggésben, hogy a tinédzser alkoholt ivott vagy drogozott, szexuális kapcsolatba keveredett, vagy nem megfelelő emberekkel került kapcsolatba. Az ebből adódó problémákkal nyíltan és komolyan kell foglalkoznunk. A bulikon a tinédzserek hajlamosak éretlenebbül viselkedni, mint egyéb helyzetekben. A haverok, a vidámság és a felnőttek jelenlétének hiánya csökkentheti a tizenévesek ítélőképességét és felelősségérzetét.
hirdetés
Az is igaz azonban, hogy a megfelelő keretek között zajló bulik alkalmat adnak a kamaszoknak arra, hogy lazítsanak, kikapcsolódjanak,élvezzék egymás társaságát, és kapcsolatokat teremtsenek. Ezeken a partikon sok mindent tanulhatnak és tapasztalhatnak az ismerkedésről, a barátságról, egymásról és önmagukról, aminek nagy hasznát veszik a mindennapi életükben.
Sok szülő aggódik, hiszen a tinédzserek olykor bajba keveredhetnek a bulikon. Vajon tudni fogja gyermekünk, hogyan utasítsa vissza az alkoholt, a drogot vagy a szexet, ha az is része a bulinak? Tudni fogja, hogyan érezze jól magát úgy, hogy közben biztonságban maradjon?
A probléma kezelése
Fogalmazzuk meg világosan az elvárásainkat és a következményeket. Mondjuk el a tinédzsernek, milyen viselkedést várunk el tőle a bulin. Például ezt mondhatjuk: „Szeretném, ha jól éreznéd magad a barátaiddal. Nem leszek ott, de akkor is elvárom, hogy felelősen viselkedj." Tisztázzunk néhány alapszabályt azzal kapcsolatban, hogy milyen viselkedést várunk el tőle. Például ne fogyasszon tiltott szereket, kerülje az olyan helyzeteket, amelyekben erőszakra kerülhet sor, kerülje a szexuálisan csábító helyzeteket, ne hagyja el a helyszínt, felnőttek is legyenek jelen. Győződjünk meg arról is, hogy a tinédzser tisztában van vele, milyen következményekkel jár, ha megsérti az alapszabályokat. Előre tudnia kell, hogy ebben az esetben elveszíthet bizonyos előjogokat, például a telefonhasználatot vagy a számítógépezésre fordítható időt. Egy időre akár a bulizásról is le kell mondania.
Beszéljünk a vendéglátó szülőkkel. Az olyan kijelentéseket, mint „Sándor mamája megengedte", nem szabad készpénznek venni. Olykor hazugság, olykor vágyvezérelt gondolkodás mondatja ezt a tinédzserrel. Éppen ezért az alapszabály az, hogy semmi nem történik, amíg nem beszélünk a bulit szervező gyerek szüleivel. Ez az egyszerű szabály sok fejfájástól kímél majd meg. Beszélgessünk el a vendéglátó szülőkkel, hogy megismerjük a hozzáállásukat. Ne akadékoskodjunk, de ne is féljünk érdeklődni tőlük a tervezett buli részleteiről.
Megkérdezhetjük például:
„Segíthetek valamiben?" Gyakran elkel némi segítség, például az ételszállításban.
„Végig ott lesztek a gyerekekkel?" Előfordul, hogy a vendéglátó szülők csak ránéznek a gyerekekre, aztán elmennek. Máskor otthon vannak ugyan, de a ház legtávolabbi helyiségében igyekeznek átvészelni a bulit, úgyhogy gyakorlatilag nincsenek jelen.
„X és Y is ott lesz?" Ha vannak olyan gyerekek, akiket nem tartunk kívánatos társaságnak gyermekünk számára, mert tudjuk, hogy sok gond van velük, derítsük ki, ott lesznek-e. Ettől még elengedhetjük gyermekünket, de jobb, ha tudunk róla.
Előfordulhat, hogy miután tájékozódtunk, nem akarjuk elengedni a tinédzsert a buliba. De ha elengedjük is, tudatosítsuk benne, hogy a buli nem jog, hanem kiváltság, és a megelőző napokban tanúsított viselkedésétől is függ, elmehet-e.