Így lettem terhes, majd vágtam el a köldökzsinórt! (1.rész)
hirdetés
Mit kell tenni, ha egy apuka képtelen elvágni a köldökzsinórt? Mit érzel, ha egy óriási tűvel megrepesztik a burkot, hogy kifollyon a magzatvíz? Bármennyire is vannak kellemetlen élmények a 9 hónap alatt, mindent összevetve egy anyának az élete egyik legszebb időszaka marad. Cikkünkben egy olyan anya élményeit osszuk meg első kézből, aki őszintén mesélt a szülés minden egyes mozzanatáról, sőt még a köldökzsinórt is saját maga vágta el.
A bezzeganya.reblog.hu oldalon osztotta meg HJudit23 az élményeit, konkrétan azokat, amikor már a második gyerekét várta. A szülés szerencsére rendben lezajlott és többnyire zökkenőmentesen tudta világra hozni a kisfiát. Még a tágulási folyamatról és részletesen számolt be a kedves anyuka, gyakorlatilag „ujjnyiról ujjnyira” tudjuk követni az eseményeket.
hirdetés
„A 16. hétig végig émelyegtem, és szinte mindentől égett a gyomrom. Közben hiába oltattam be magam influenza ellen, mégiscsak sikerült elkapnom. Majd a második trimeszter elején rájöttem, hogy már nem vizsgálják kötelezően a TSH-t, és bár semmilyen tünetem nem volt, de már az első gyermekünknél is pici alulműködés volt, így megnézettem. Sajnos bejött a megérzésem, de most már gyógyszert is kaptam rá.”- írta Hjudit23. Az émelygés egy tipikus kellemetlenség, amely a babavárással együttjár, ez ellen gyakorlatilag nem nagyon van mit tenni, így bloggerünk sem kerülhette el. A TSH-t pedig nagyon okosan észrevette, hogy már vizsgálják kötelezően. A legjobb tehát, ha erre minden egyes jövendőbeli kismama odafigyel.
„Aztán elérkezett a 40. hét, ennek az utolsó napjára volt megbeszélve egy ctg és egy vizsgálat. Biztos, ami biztos, beraktuk a szülős táskámat is az autóba, de a nagyfiunkat magunkkal vittük, mivel semmi jelét nem láttuk annak, hogy aznap szülnék. A ctg szokás szerint semmit nem mutatott, azután jött a hidegzuhany, amikor is a dokim egy “Ajajj” után közölte, hogy innen már inkább csak a szülőszobára menjünk, mert már bő kétujjnyira tágultam, és mivel az első szülésem is kevesebb mint egy óra volt, lehet, hogy nem érnénk be, ha simán hazaengedne.”- mesélte az anyuka a szülés napján adódó kapkodásokat, amikor szinte senki nem tud tiszta fejjel gondolkodni.
„Végül a nagyfiamat még hazavittük a Mamához, és elindultunk a kórházba. A könnyeimmel küszködtem, mert már kíváncsi voltam nagyon a kisfiunkra, de imádtam várandósnak lenni, és egyelőre úgy tűnt, ezek voltak az utolsó pocakos perceim. Csodaszép utunk volt a kórházba, langyos nyári szellő lengedezett, és mindent beragyogott a telihold fénye. Megérkeztünk, mondtam az ügyeletes orvosnak, hogy szülni jöttem, persze még mindig fájások nélkül, igazából magam sem hittem el, amit mondok, látszott rajta, hogy ő sem. Megvizsgált, majd komoly meglepettséggel az arcán közölte, hogy itt most tényleg baba lesz, mert kevesebb, mint egy óra alatt már bő 3 ujjnyira tágultam.”- osztotta meg az anyuka a fájdalommentes élményeit, amely tényleg szinte hihetetlen.
Mondhatni, hogy a blogger élményeit gyakorlatilag bármelyik várandós nő átélheti? Igen, hiszen nem lehet előre felkészülni olyan dolgokra, mint a fájás erőssége vagy arra sem, hogy pontosan melyik pillanatban indul meg a szülés. A családdal egyébként nagyon helyesen készültek a szülésre, hiszen a „szülős táskát” már jó előre magukkal vitték mindenhova, hogy kéznél legyen, ha bármikor megindulna szülés. (folyt. köv.)
Forrás
Képek: csaladhalo.hu és bezzeganya.reblog.hu