Ahogy jó szülni és születni
hirdetés
Milyen a nő- és gyermekközpontú szülészeti ellátás? Hogyan befolyásolják a szülés közbeni beavatkozások a gyermek és az édesanya jóllétét? Mindez kiderül a Mikroszülés című dokumentumfilmből, amit a Magyarországi Dúlák Egyesülete szervezésében 2016 tavaszán több helyszínen is vetítenek. A film létjogosultsága vitathatatlan most, mikor több százan vonultak utcára alig egy hete a hazai szülészeti ellátás változásáért egy szál rózsával.
Milyen elvek és protokollok alapján döntenek a szülőszobákban, és hogyan hat mindez a gyermekek egészségére? Hogyan befolyásolja a születés az ember egész életét? - többek közt ezekre a kérdésekre ad választ a Mikroszülés című film, amely a Life Sciences filmfesztivál Grand Prix díját is elnyerte.
hirdetés
A film felhívja a figyelmet a szülés, születés körülményeinek fontosságára. Különösen aktuális most a film témája, hiszen magyar anyák, apák, nők, férfiak és gyerekek százai vonultak utcára azért, hogy a hazai szülészeti ellátásban olyan változásokat valósítsanak meg a döntéshozók, amik csökkenthetnék a szülészeti erőszakot, figyelembe vennék a szülők, gyermekek alapvető jogait és a szülés, születés körülményeinek hosszútávú hatását kedvezően befolyásolhatnák.
A Magyarországi Dúlák Egyesülete (MODULE) szerint a szülészeti beavatkozások csökkentése a felnövekvő nemzedékek egészségmegőrzésének alapja, erre hívják fel a figyelmet a Létkérdések projekt keretében megvalósuló programjaikkal. Ahogy az más fejlett országokra is jellemző, hazánkban is folyamatosan emelkedik a császármetszések száma. Míg a XX. század közepén 3-5 százalék volt a műtéti szülések aránya, 1985-ben 10 százalékra, 2015-re közel 40 százalékra emelkedett ez a mutató.
A WHO 1985-ös ajánlásai szerint mindenkit informálni kell a szülészeti ellátás lehetőségeiről, és minden nő számára lehetővé kell tenni, hogy az általa megválasztott szülészeti ellátásban részesüljön. Alacsony, csak a feltétlenül szükséges szinten kell tartani a különböző beavatkozások arányát. Biztosítani kell az anya pszichológiai komfortját, segíteni kell az újszülött születés utáni mielőbbi mellre kerülését, az újszülött anyjával együtt történő elhelyezését, akár a jelenlévő segítőkkel együtt. A legutóbbi nemzetközi kutatások szerint a valóban indokolt műtétek csak az összes szülés 15-19 százalékát teszik ki.
A dúla, azaz szülés és gyermekágyi segítő szolgálatot Dr. Marshall Klaus gyermekgyógyász és neonatológus professzor vezette be Egyesült Államokban az 1980-as években. Több mint kétezer megfigyelést végzett kétféle csoporttal. Mindkét csoport komplikációmentes várandósságot követő, hagyományos szülészeti ellátást kapott. Az egyetlen különbség az volt, hogy az egyik csoportban dúla is jelen volt a szülésnél. Az eredmény: a dúla által is kísért szüléseknél a vajúdás időtartama 25%-kal lerövidült, a császármetszések száma felére csökkent, és jelentős mértékben csökkent az oxitocin, fogó, fájdalomcsillapítás és az epidurális érzéstelenítést szükségessége is. Mindez azt mutatja, hogy minél több személyre szabott figyelmet és gondoskodást kap egy nő a vajúdás, a szülés és a gyermekágy nagyon érzékeny időszaka alatt, annál természetesebben és könnyebben alakulhat ki a kötődése, a jó kapcsolata a gyermekével, annál inkább érezheti kompetensnek magát.
Az Egészségbiztosítási Felügyelet 2010-ben végzett felmérése szerint a vizsgált szülészetek alig negyede engedte, hogy egynél több személy is jelen lehessen a szülésnél, ha azt a szülő nő igényli. Két hozzátartozó jelenlétét is engedélyező szülészetek listája még ennél is kevesebb, Budapesten 3, vidéken 7 kórház nyújt erre lehetőséget.
A programsorozat és a filmvetítések a Norvég Civil Támogatási Alap által támogatott „Létkérdések” NCTA-2015-11018-B projekt keretében valósul meg.
Szöveg: X Kommunikációs Központ