Így fejlődnek a babák érzékszervei

Ha érzékszerveiket nézzük, az újszülöttek meglepően fejletten érkeznek meg a világba. Érzékelésük ezzel együtt rengeteg változáson megy keresztül az első egy évben.

Életük első szakaszában a csecsemők bármennyire a gondozásunkra szorulnak is, ez nem jelenti, hogy számos szempontból ne lennének rendkívül fejlettek. Érzékszerveik révén már életük legelső napjaiban rengeteg információhoz jutnak, amelyek segítségével fokozatosan feltérképezik a körülöttük lévő világot és szoros viszonyt formálnak az elsődleges gondozójukkal, akinek a visszajelzései rendkívül fontos támpontok lesznek a tanulásuk során. Ezzel együtt bizonyos érzékszerveik a világra jövetelük utáni hónapokban is fejlődnek, ahogy a megtanultak is befolyásolják az érzékelésüket. Az alábbiak a legfőbb, az érzékszerveiket érintő történések életük legelső évében.

Szemek

Talán a legintenzívebb változáson a látás képessége megy keresztül ebben az időszakban. Az újszülöttek látása még homályos, élesen csak 25-30 cm-es távolságban képesek észlelni a dolgokat (ami nagyjából megfelel annak a távolságnak, amennyire az anya arca lesz az övéktől szoptatás idején). A fénytől elfordíthatják a fejüket, és leginkább az erőteljesebb, teltebb színek, illetve a fekete-fehér kontrasztok ragadja meg a tekintetüket, illetve az arcok: igen korán elkezdhetnek szemkontaktust létesíteni a hozzájuk közel hajoló gondozóval.

A babák szemei az első hetekben még könnyen összeakadhatnak olykor, mert szemmozgató izmaik nem elég fejlettek. Két hónapos korra aztán már rá tudnak stabilan fókuszálni egy-egy mozgó tárgyra, például egy forgó játékra is. Egy hónappal később pedig már a tőlük 3 méterre lévő tárgyakra is képesek fókuszálni, még ha nem is minden részletet észlelnek ekkor még élesen ezeken.

Öt hónapos korra beindul a szem-kéz koordináció: amikor ránéznek valamire, gyakran utána is nyúlnak. Hat hónapos kor táján már lényegében bármilyen távolságra képesek fókuszálni, és kezdik felfogni a mélységérzékelés lényegét: ha például hintáztatjuk őket, akkor tudni fogják, hogy minél nagyobbnak látszunk, annál közelebb vagyunk hozzájuk.

A következő néhány hónap során a babák már olyan tárgyakra is figyelni kezdenek, amelyek felé más emberek néznek, környezetüket pedig sokféle pozícióból - háton vagy hason fekve, ülve, mászva - is feltérképezik. Mire elérik az egyéves kort, látásuk lényegében azon a fejlettségi szinten van, mint egy felnőtté.

Orr

A babák kifejlett szaglással jönnek a világra. Felismerik az illatokat, amelyek az anya testéből áradnak, sőt akár még a kozmetikai termékeinek illatát is. Az elsődleges gondozó illata az újszülöttből szopási reflexet válthat ki, illetve megnyugtathatja: abbahagyhatja tőle például a sírást. A gyerekek már újszülött korukban is a kellemes illatokat (például a vaníliáét) preferálják, az erőteljes rossz szagokra (például a romlott ételekére) pedig elutasítóan reagálnak.

Hat hónapos korra a mások által fogyasztott ételek illata is felkelti az érdeklődésüket, az elsődleges gondozó illatát megérezve pedig várni kezdik az ételt. 7-9 hónapos kor között erős reakciókat adnak az új illatokra (és ízekre), illetve kapcsolatokat kezdenek létesíteni agyukban az ismerős ízek és illatok között.

Fülek

Az újszülöttek felismerhetnek olyan hangokat, amelyeket még az anyaméhben ismertek meg, így a szüleik hangját vagy a rendszeresen hallgatott dalokét. Szemeiket a csecsemők a hangok, zörejek irányába fordítják már ekkor is, és képesek különbséget tenni bizonyos beszédhangok között. Hallásuk már a világra jövetelük idejében is teljesen fejlettnek mondható.

Három hónapos korra megpróbálhatnak bizonyos hangokat leutánozni gagyogással - ez hat hónapos korra rendszeres gagyogásba fordulhat, mert a babák élvezni kezdik a saját hangjukat és a reakciókat, amelyeket a környezetüktől kapnak a ?beszédükre?. Ebben az időben már megszokják a mindennapok zörejeit, így ezek nem zaklatják fel őket, és már több játéktárgy hangját is felismerik. Mire nyolc hónaposak lesznek, számos gyakrabban hallott szó értelmét felfogják, egyéves kor körül pedig már feltűnhet néhány szókezdemény is a repertoárjukban.

Tapintás

Az újszülöttek életében rengeteget számít a bőrkontaktus, és életük első hónapjában a szájukon keresztüli érintéses ismerkedés is elsődleges fontosságú. Már születéskor különbséget tudnak tenni textúrák, formák és a dolgok súlya között, az első három hónapra pedig különösen igaz, hogy a karok vagy a puha takarók ölelése nyugtatóan hat rájuk.

Hat hónapos korra már mindent megpróbálnak megragadni, az élvezetesnek bizonyuló tapintási ingerek pedig motiválják a mozgásukat. Amikor 6-10 hónapos között kúszni, majd mászni kezdenek, már válogathatnak is a között, hogy mit akarnak igazán megérinteni: a változatos formák, méretek és anyagok feltérképezésének vágya innentől új lendületet kap.

Nyelv

Az újszülöttek meg tudják különböztetni az édeset és a keserűt, és persze az elsőt részesítik előnyben, ami úgy az anyatejet, mint a (szintén cukrot is tartalmazó) tápszereket vonzóvá teszi a számukra. Kezdetben sem a keserű, sem a savanyú ízt nem kedvelik, négy hónapos korra ellenben jó viszonyt alakíthatnak ki a sós ízekkel. Az anyatejes babák potenciálisan többféle ízzel ismerkedhetnek meg életük első heteiben, mert az anyatej ízét az anya étrendje is befolyásolja, így ők talán hamarabb nyitottak lesznek többféle ízre is, mire egyéves korba érnek.

Forrás: Babaszoba.hu