Fél év után újra az iskolában

A szeptemberi évkezdés soha nem egyszerű feladat a családok számára. Hát még az idei évben milyen kihívás, amikor nem 2 hónap, hanem fél év szünet után kell visszarázódni a korábban megszokott kerékvágásba. Ráadásul a pandémia továbbra is itt él velünk, és ha az iskolák kapui meg is nyílnak szeptemberben, ki tudja, mi vár ránk az év utolsó harmadában...

Márpedig a bizonytalanságot nem szeretjük, hiszen az félelmeket hoz elő belőlünk. Arra is hajlamosak vagyunk sajnos, hogy ilyenkor a lehetséges legrosszabb verziót vizionáljuk magunk számára. Amellett, hogy a félelem és a bizonytalanság nem kellemes dolog, az egészséget és a kapcsolatokat is rendkívüli módon meg tudja próbálni. Számos szakember megegyezik abban, hogy a bizonytalanság sokkal nagyobb kihívás számunkra, mint a jól kiszámítható, biztos rossz.

„Az első és legfontosabb a bizonytalan helyzetekben a stabilitás megtalálása, illetve magunk körül való megteremtése” – állítja Dr. Bohács Krisztina PhD, intelligenciakutató, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője. Ebben pedig segítségünkre lehet a napi rutinok felállítása. Ez a család minden tagja, így a gyermekek számára is óriási segítség, az idegrendszerünk és az agyunk is nagy mértékben preferálja. Tehát akárhogy is alakul az életünk a következő hónapokban, fontos, hogy nagyon pontos napirend szerint éljük a mindennapokat, a szülő feladata pedig ebben az ún. előre közvetítés (premediáció). Lényeges, hogy a gyermek mindig tudja, hogy az adott napszakban, órában mi történik: mikor van az ébresztő, a reggeli, az ebéd, a leckeírás, a játék ideje, illetve a lefekvés, és az ehhez kapcsolódó rituálék. Ha mindennek tudatában vagyunk, és a gyakorlatban pontosan kivitelezni is tudjuk az előre megszabottakat, már nagyon sokat tettünk a hétköznapok túlélése érdekében.

Akárhogy is alakul az elkövetkezendő időszak, szülőként a holisztikus oktatás fontosságát kell szem előtt tartani, azaz a mozgásra nagy hangsúlyt kell fektetni – állítja a szakember. Nekünk felnőtteknek is nagyon fontos a napi rendszeres testmozgás, de a gyermekek esetében ez fokozottan így van, legyen szó nagy vagy finom motoros mozgásokról egyaránt.

Ha átmeneti időre újra visszatér az online, otthonról történő oktatás, a szociális, emocionális impulzusoknak különösen megnő a szerepe. Akármennyi feladat, tanulnivaló is gyűlik össze, a családi beszélgetésekre, a barátokkal való rendszeres kapcsolattartásra mindig biztosítsunk lehetőséget, nem érdemes ezeken az interakciókon időt spórolni. A családi együttlétek, beszélgetések során nem maradhat el a gyermek önbizalmának építése sem. A pozitív visszajelzés során mindig az erőfeszítést, a munkát, a valódi értékeket kell megdicsérni, de fontos, hogy a gyermek rendszeres megerősítést nyerjen arról, hogy nagyon fontos, szeretetre méltó személy, értékes ember, akinek számít a véleménye.

Érdemes említést tenni a szenzoros területekről is – véli Bohács Krisztina, azaz jelentős szerepe van az érzékszervek stimulálásánaik is ingerszegényebb, bizonytalan időszakokban. Pl. érdemes tudatosan időket elkülöníteni a rendszeres zenehallgatásra; de fontos szerepe van ilyenkor az illatoknak is, nincs azzal semmi gond, ha pl. a gyermek előszeretettel szagolgat illatosított radírt vagy filctollat, de ide tartozik a tisztaság és az ápoltság is: a lakásban vagy a magunkon érzett jó illat is jó közérzetet biztosíthat.

Az otthontanulás nehézségeit nagyban fokozhatja az, hogy a gyermek egyes kognitív képességei gyengébbek, mint a kortársaié. Pl. nem működik megfelelően a rövid- vagy hosszú távú memória vagy a hallási feldolgozás, problémák adódhatnak a logikai gondolkodással vagy a koncentrációval – hogy csak a leggyakoribbakat említsük. A jó hír az, hogy ezek a kulcs kognitív képességek megerősíthetők, tehát érdemes minél előbb szakemberhez fordulni. Sok esetben a kommunikációs képességek gyengesége is jól orvosolható ezen kognitív képességek fejlesztésével.

Arra a kérdésre, hogy milyen tanulási stratégiák lehetnek hatékonyak az elkövetkezendő hónapokban, a szakember a következőket javasolja:

1. 20-30 perces tanulási blokkokban érdemes tanulni, így tud leghatékonyabban működni a koncentráció.
2. Igyekezzünk úgy időzíteni a tanulást, hogy az ne a lefekvés előtti időszakra essen!
3. A passzív szövegolvasás helyett sokkal inkább a tudatos memorizálásra helyezzük a hangsúlyt – segítség lehet ebben memóriakártyák készítése!
4. Legyen mindig célja a tanulásnak – ne csak azért tanulja meg a gyermek az adott anyagot, mert ez a kötelessége, hanem motiváljuk arra, hogy pl. úgy tanulja meg, hogy apának érthetően el tudja majd mondani vacsora után!
5. A vésésre, memorizálásra fektessünk hangsúlyt, szánjunk rá megfelelő időt!
6. A zavaró tényezőket zárjuk ki! A telefonnak pl. semmi keresnivalója nincs ott, ahol éppen tanulás zajlik, legyen lenémítva, kikapcsolva!
7. Próbáljunk meg teljesen úrrá lenni a halogatáson, és ne az utolsó pillanatban készítsük el a feladatokat – felesleges stresszt okozva az amúgy is zaklatott világunkban.

Azoknál a gyerekeknél, akiknél tanulási nehézség, figyelemzavar, hiperaktivitás áll fenn, ezek a tanulási stratégiák nem tudnak működni, de ez nem azért van, mert a gyermek lusta vagy motiválatlan. Fontos, hogy ilyen esetekben az okok megismerésére tegyük a hangsúlyt, és szakember segítségét kérjük! – hívja fel a figyelmet a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.

 Forrás: GEM Tanulási Központ

fitó: Shutterstock