Ezt biztos nem tudtad Tony Curtis-ről

Tony Curtis egy zseniális színész volt, aki ráadásul magyar származású, így még nagyobb kalapot emelhetünk az emlékére. 1925. Június 25.-én született Bronxban és 2010 szeptember 29-én hunyt el. Élete során elérte a Golden Globe díjat, volt producer, volt író, tartották szex szimbólumnak, jelölték Oscar díjra, szerepelt 130 alkotásban.

A családja Mátészalkáról telepedett ki az USA-ba, ahol ő is született, az eredeti neve pedig Bernard Schwarz. A magyar mellett zsidó származású is, viszont mindig is büszke volt erre. Miután szerepelt a Van, aki forrón szereti világsikerben Marilyn Monroe és Jack Lemmon oldalán, mindenki világsztárnak tekintette. Remek humora volt, így több vígjátékban is láthattuk, viszont egyéb szerepekben is nagyot alkotott, így színészlegendaként vonult be a filmtörténelembe.

Szerepelt még a CSI helyszínelők című krími sorozatban is, mégpedig nem is akárhogyan. A tévésorozat 5 évadjának az utolsó dupla epizódját ugyanis Quentin Tarantino rendezte, aki Tony Curtisnek is szánt egy rövid, viszont nem akármilyen szerepet. Saját magát alakította, egy világsztár színészt, a nők kedvencét, az akkor még élő legendát. A sorozat egyik főszereplője Frank Gorshin mellett tűnik fel, a sorozatban Catherine Wilows kaszinótulajdonosnak a barátja.

Visszatért hazánkba, mégpedig 1985-ben először. Ekkor ugyanis Mátészalkára utazott, a családi házhoz, a Kossuth utcába. A helyiek viszont nem akármilyen fogadtatásban részesíttették, ugyanis lovas hintón vitték körbe a városon és természetesen megkínálták töltött káposztával és szatmári pálinkával. A bőséges terített asztal mellett pedig cigányzenészek húzták a legjobb tudásuk szerint a magyar és cigánynótákat. A helyi szóbeszéd szerint pedig egy kicsit becsiccsentve azt dicsekedte, hogy annak idején ő tanítottan Marilyn Monroe-t csókolózni és valami olyasmit mondott, hogy ő már annyi nőt megcsókolt az életében, hogy az egész világon nincsen annyi magyar.

Az egyik legnagyobb dohányzásellenes volt a maga korában! Képzeljük csak el azt a kort, az ötvenes és hatvanas évek Amerikáját. Akkoriban a dohányzás ugyanis annyira mindennapos volt és annyira elterjedt volt, hogy gyakorlatilag olyan volt, mintha ma meginnánk egy üdítőt. Irodákban, tévéstúdiókban, repülőkön, kávézókban, szinte bárhol dohányoztak az emberek, főleg a férfiak. Nagyon kevés volt az olyan férfi, aki nem dohányzott, ugyanis hozzátartozott a férfiassághoz a filmvásznon. Lényegében tehát az árral egyenesen szembement a dohányzás ellenzésével. Ezzel kapcsolatban pedig van is egy-két remek sztori. Például Roger Moore az ő segítségével szokott le a dohányzásról. 1971-72-ben vele szerepelt a Minden lében két kanál című sorozatban, ahol zseniálisak voltak. Hasonlóan sokat köszönhet neki a cigivel kapcsolatban Michael Caine is, aki egy interjúban a következőt mondta róla: „Egy partin voltam, tél volt és égett a tűz, és én cigarettáról cigarettára gyújtottam, rengeteget elszívtam. […] Ácsorogtam, éppen beszélgettem valakivel, és egyszer csak azt éreztem, hogy egy kéz furakszik a belső zsebembe, valaki kivette és a tűzbe hajította a cigarettáimat. Felnéztem, és Tony Curtis állt előttem. […] Ezt miért csináltad? – kérdeztem, mire ő azt válaszolta: Ha ezt folytatod, meg fogsz halni, Michael.” Szerencsére ma már egyre többen látják ezt így a cigarettával kapcsolatban.

A világ egyik legnagyobb nőfaló élő legendájaként tartották számon, mindamellett, hogy mindenki szemében elismert színész volt. Karrierje során szinte mindent alakított, nem is akárhogyan, zseniálisan.