A régióban elsőként Magyarországon lehetséges a vágás nélküli „pajzsmirigyműtét”!

Közép-Kelet Európában egyelőre kizárólag Magyarországon végzik a pajzsmirigy jóindulatú göbjeinek (strúma) rádiófrekvenciás ablációval történő, nyitott műtét nélküli kezelését. Hatalmas előrelépés a medicinában, hogy a pajzsmirigy jóindulatú göbjei is kezelhetők altatás, és a nyaki terület felnyitása nélkül, ambulánsan. Nem csak belföldről, hanem a régióból is egyre több beteg veszi igénybe a módszert, amely kiválthatja a hagyományos műtéti technikákat. A szakemberek szerint az eljárás hamar el fog terjedni a hazai egészségügyben, akárcsak a nyugat-európai országokban.

A jóindulatú pajzsmirigy göb kezelésének - nemrég még az egyetlen - módja, melyet ma is a leggyakrabban alkalmaznak, a nyitott nyaki műtét volt. Az orvostudomány és az orvos technológia fejlődésével azonban lehetővé vált - a külföldön már népszerűnek számító, hazánkban még új eljárás - a pajzsmirigy göb rádiófrekvenciás ablációval (RFA) végzett kezelése – tudatta a Premier Med Egészségközpont igazgatója. Gátay Katalin elmondta: az metódus során vékony kezelőtűvel megszúrják az elváltozást, felmelegítik, és a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket, ami sok pajzsmirigybetegnek nyújt a hagyományos műtétnél egyszerűbb, kíméletesebb és ambuláns megoldást. Óriási innováció, hogy a vágással, altatással és kórházi tartózkodással járó pajzsmirigyműtétet kiválhatja ez a minimálisan invazív kezelés – tette hozzá.
Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, belgyógyász szakorvos és immunológus felhívta a figyelmet arra, hogy a jóindulatú pajzsmirigy göbök okozta problémákra több nyugat-európai országban már 2006 óta jelent megoldást a beavatkozás. A termoabláció már régóta bevált módszer a különböző betegségek kezelésében, számos területen alkalmazható, ahol képalkotó vizsgálat során úgy tudunk eljuttatni egy tűt a gyógyítani kívánt részhez, hogy ne sérüljön más szerv. A rádiófrekvenciás ablációt a 2000-es évek elejétől hatékonyan használják számos tumorfajta kezelésére, leggyakrabban a máj, vese, csont, tüdő olykor a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatai a célpontok, de jóindulatú elváltozások is kezelhetők vele. A metódus visszér problémákra is megoldást nyújt, az endovénás rádiófrekvenciás ablációt, már több mint 15 éve használják az érsebészetben. Prof. Dr. Balázs Csaba szerint örvendetes, hogy a régióban a magyar orvosok megint éllovasok egy területen, hiszen a pajzsmirigy jóindulatú göbjeinek rádiófrekvenciás ablációval történő hatékony és kíméletes kezelése nemcsak hazánkban, de egész Kelet-Közép Európában hamar el fog terjedi. A professzor kiemelte: a pajzsmirigy helytelen működése minden alapvető életfolyamatunkra, ezáltal az egész szervezetünkre kihat, ezért a megfelelő kezelés létfontosságú. A pajzsmirigy problémák hazánkban is népbetegségnek számítanak; egyik gyakori formájuk a pajzsmirigy göbös megbetegedése, amelyet okozhatnak hormonális problémák, öröklött tényezők, jódhiány vagy akár terhesség is. A pajzsmirigy göbök nem csupán esztétikai gondot jelentenek a nyak elülső részén megjelenő duzzanat miatt, hanem a hideg göbök esetében fennáll a daganatos átalakulás veszélye, míg a meleg göbök pajzsmirigy túlműködést okozhatnak, ami erős szívdobogással, ritmuszavarral, esetleg fogyással is társulhat. A göbök esetében eddig egyedüli megoldás a műtét volt, ezért a módszer hamarosan komoly helyet foglal majd el a strúma gyógyításában – összegezte Prof. Dr. Balázs Csaba.
Dr. Deák Pál Ákos, a Semmelweis Egyetem és a Premier Med Egészségközpont intervenciós radiológusa - aki 2014-ben elsőként végezhette el ezt a beavatkozást az országban - úgy véli: hatalmas előrelépés, hogy Magyarországon a régióban egyedülállóan már a pajzsmirigy jóindulatú betegségei is kezelhetők nyitott műtét nélkül. A beavatkozás ambulánsan végezhető, nincs vágás a nyakon, ezért nem okoz erős fájdalmat és mozgási nehézséget sem, így a beteg akár a beavatkozás után egy-két nappal visszatérhet a megszokott életviteléhez, munkájához. A módszer alkalmazása során a nemzetközi ajánlások az irányadók: a beavatkozás csak jóindulatú göbök esetében végezhető, amennyiben a göb panaszokat okoz, mint például az idegentest érzése, nyelési zavar, nyaki diszkomfort, fájdalom, vagy a légcső, nyelőcső nyomása – sorolta a Semmelweis Egyetem adjunktusa. Szintén alkalmazható, ha túl gyorsan növekszik és így esztétikai, vagy nehezen viselhető hangulati, lelki problémákat okoz. Hatékony lehet az új módszer a fokozott pajzsmirigyműködést okozó göböknél, az úgynevezett autonóm adenómáknál is, valamint olyan esetekben, ahol az altatásban végzett nyitott műtét túlságosan kockázatos lenne. Minden hagyományos műtét kockázatokat rejt magában. Ha valaki korábban már átesett pajzsmirigy műtéten akkor a hegesedés miatt a szövődmények – vérzés, hangszalagbénulás – kockázata magasabb, ezért az ő esetükben az endokrinológus gyakran javasolja a vágás nélküli, ambulánsan végzett beavatkozást, hiszen a rádiófrekvenciás abláció rendkívül biztonságos. A nagy betegszámon végzett felmérések alapján az előforduló komplikációk aránya alig több mint egy százalék, melyek döntő többsége magától rendeződik, és semmiféle további kezelést nem igényel. A műtétet helyi érzéstelenítésben végezzük, így fájdalom alig érezhető. Az egész beavatkozás – előkészületekkel, lefedéssel és utóvizsgálatokkal – nagyjából egy órát vesz igénybe – foglalta össze Dr. Deák Pál Ákos, aki 10 éves radiofrekvenciás ablációs tapasztalattal rendelkezik és a hazai mellett a német és angol graduális radiológiaoktatás elismert tagja.

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK
Rádiófrekvenciás abláció (RFA)
A rádiófrekvenciás ablációt a 2000-es évek elejétől hatékonyan használják számos tumorfajta kezelésére. Az RFA egy olyan minimálisan invazív kezelési eljárás, amely során egy vékony kezelőtűvel megszúrják az elváltozást, felmelegítik, és a keletkezett hő elpusztítja a kóros sejteket. Minimálisan invazívnak nevezzük azokat a beavatkozásokat, amelyek kivitelezéséhez nem szükséges a beteg számára megterhelőbb, nyitott, vágással járó műtét. A rádiófrekvenciás abláció nagyon biztonságos módszer, de mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is vannak lehetséges szövődményei. A témában több tanulmány is készült, a komplikációk aránya alig több mint 1%.

Intervenciós radiológia helye a mai medicinában
Az intervenciós radiológia olyan klinikai irányzat, amely hagyományos műtéti beavatkozás, a testüregek megnyitása nélkül végez sejt- vagy szövetmintavételt, hajt végre gyógyító vagy diagnosztikus eljárásokat. Kivitelezéséhez képalkotó irányítást használ (CT, MR, ultrahang vagy fluoroszkópia). A radiológiának ez az ága az elmúlt időszakban rendkívül sokat fejlődött, mint külön szakma foglal helyet a gyógyításban.

Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológus, belgyógyász szakorvos és immunológus
Debrecenben végezte az orvosi egyetemet 1967-ben. Az MTA doktora. A DOTE I.sz. Belklinikáján kezdte pályáját, kezdetben immunológiai, endokrinológiai betegségekkel, genetikával foglalkozott. 1981-ben a Kenézy Oktató Kórház Belgyógyászatának vezetőjeként megszervezte az endokrin betegek gondozását és az önálló endokrin, immunológiai molekuláris genetikai laboratóriumot. 1995 és 2000 között a Kenézy Kórház klinikai, oktatási és tudományos igazgató-helyetteseként is dolgozott. 2003-tól a Budai Irgalmas Rendi Kórház Belgyógyászati Osztályának vezetője. Magánpraxisa 2008 óta van. A Magyar Endokrin Társaság, a Magyar Immunológiai Társaság és a Magyar Belgyógyász Társaság Vezetőségének egyaránt tagja.

Dr. Deák Pál Ákos, intervenciós radiológus, egyetemi adjunktus
2003-ban végzett a Semmelweis Egyetem általános orvosi karán, 2008-ban szakvizsgázott radiológiából, PhD. fokozatát 2012-ben nyerte el, 2014-ben az „Intervenciós radiológia minősített orvosa” címet szerezte meg. 2005 óta dolgozik a Semmelweis Egyetemen, a magyar mellett a német és angol graduális radiológia oktatásban gyakorlatvezetőként és előadóként több mint 10 éve vesz részt, hazai és külföldi konferenciák elismert előadója. Hazánkban elsőként végzett pajzsmirigy strumagöb RFA-t.

Szöveg, képek: CABBAGE PR