7 fontos orvosi áttörés 2017-ben

Míg 2020-ra az őssejt terápiák kiszélesítése, a testrészek, szervek tömeges 3D nyomtatása, a polipokat és tumorokat azonnal kimutató képalkotó technológiák használata elérhető közelségbe kerülnek, addig 2018-19-re a mesterséges intelligencia nyithat újabb dimenziókat a diagnosztikában. Mindemellett már 2017-ben is jelentős áttörés várható számos területen.

A 20 éve működő, új terápiák létrejöttét klinikai gyógyszervizsgálatokkal segítő nemzetközi intézményhálózat, a Synexus magyarországi központja összeállította, mely területeken várható jelentős orvosi áttörés a közeljövőben. A világban 38 vizsgálóközponttal rendelkező intézmény szerint 2017-ben egyes új terápiák akár százmilliókat is érinthetnek kedvezően, más újdonságok pedig egészen speciális betegségeken segítenek majd. Az új terápiák bevezetése során elengedhetetlen klinikai vizsgálatok mellett a technológiai fejlesztések sikere határozza majd meg leginkább a jövő gyógymódjait. Íme a Medical Futurist és a Cleveland Clinic összeállítása alapján elkészült toplista!

1. Cukorbetegség gyógyszerek, amelyek csökkentik a szívbetegségek kialakulását

A cukorbetegeknek kétszer akkora esélyük van a szívinfarktusra vagy a stroke-ra, mint másoknak az amerikai NIH szerint (National Institutes of Health). Nemrég két új cukorbetegség gyógyszert hagytak jóvá. A Novo Nordisk’s liraglutide hatóanyagát Victoza néven hozzák majd forgalomba, az Eli Lilly empagliflozinja pedig Jardiance néven ígéretesnek tűnik a cukorbetegséghez kapcsolódó szívkomplikációk csökkentésében.

2. Biológiailag felszívódó sztentek

Amikor a szívizom vérellátását biztosító artériák összeszűkülnek vagy leblokkolódnak, akkor gyakran sztenttel nyitják meg az utat. Azonban ezek az apró fémből készültdrótháló csövekelvileg örökre ott maradnak. Az USA-ban ez nagyon elterjedt, évi 600.000 sztentet ültetnek be, de a betegek 2%-ánál életveszélyes vérrögök keletkeznek a sztent oldalán a National Health-Lung and Blood Institute szerint. Mi lenne, ha a sztent felszívódna, miután betöltötte hivatását? Európában pár országban már el is kezdték használni ezeket, nemrég az FDA (az USA Élelmiszerbiztonsági és Gyógyszerészeti Hivatala) is jóváhagyta, 2017-ben várható, hogy a világ többi részén is elterjed.

3. A daganatos betegségek gyógyulási esélyeinek javulása

Bár a Synexus szakterülete legfőképp a szív és érrendszeri betegségek, a diabétesz, a pulmonológia, a reumatológia, a bőrgyógyászat, és a nőgyógyászat, a cégcsoport figyelemmel kíséri az ezeken kívüli terápiás területeket is, ahol a jövőben aktív részvevővé szeretne válni, ilyen a központi idegrendszer és az onkológia. A Cleveland Clinic Journal of Medicine egyik publikációja az elmúlt évek áttöréseiről szól a rák gyógyításában. A kutatók több áttörést is elkönyvelhettek, nemcsak a gyógyítás terén, de a diagnosztizálásban is. Az eddig fájdalmas biopsziákat, a sokkal könnyebben elvégezhető, és hamarabb kimutatható „folyékony biopszia” válthatja fel. A DNS-ből vérminta alapján rákos sejteket kutató módszer akkor kínálkozik a legjobb lehetőségnek, amikor tudjuk, milyen genetikai elváltozásokat hordoznak a keresett típusú daganatos megbetegedések. A tüdő, a hasnyálmirigy és a vastagbél rák kimutatását nemsokára már így végezhetik el.

A megfelelő terápiák megtalálása és a műszeres felszereltség javulása miatt már ma is a rák számos fajtája jó eséllyel gyógyítható, a betegek életminősége javítható. A személyre szabott terápiák hatékonyságának köszönhetően a jövőben, akár már 2017-ben további áttörés várható.

4. Új kezelési mód a leukémia és a limfóma kapcsán

Míg az 1970-es években a leukémiában szenvedők csupán 6%-a élte meg a diagnózistól számított további 8 évet, mára ez a szám 87%-ra javult. A kimerikus antigén receptor terápia segítségével az orvosok mostanra már felhasználják a páciensek saját immunsejtjeit a leukémia és limfóma ellenes harcban. A betegek T-sejtjeit eltávolítják, genetikailag módosítják, hogy megkeresse és megtalálja a rákos sejteket, majd intravénásan visszavezetik őket.

5. Segítség a depressziósoknak

A depressziós betegek egyharmadának semmilyen kezelés nem segít. Sem terápia, sem gyógyszer, sem az elektrokonvulzív vagy a sokkoláson alapuló kezelések.A korábban diszkó drogként ismert ketamin azonban gyorsan javítja a tüneteket a páciensek többségénél a kezdeti tanulmányok alapján, ami az FDA-nél esetleg a fejlesztést támogató, gyorsított engedélyezési folyamatot eredményezhet.

6. Segítő mikróbák

Milliárdnyi segítőkész baktérium talál majd otthonra az emberi bélben azért, hogy megelőzzön, diagnosztizáljon, kezeljen betegségeket. Ez a megoldás egyfajta bio-orvoslásnak fogható fel, új iránnyal és gondolkodással gazdagítva a medicina sokszínű világát.

7. 3D nyomtatás az egészségügyben

Már testrészeket, szerveket, sőt, élő sejteket is képesek vagyunk nyomtatni. Gyógyszereket miért is ne tudnánk? A gyógyszergyártást a feje tetejére állító áttörést természetesen nem könnyű elképzelni, és főleg a szabályozás rendszere kérdéses, hiszen így akár bárki szabadon nyomtathatna kedvére, akár otthon is. A készítmények kinyomtatásához azért feltétlenül szükségünk lenne szabadalmaztatott molekulákhoz, azaz a szabadságnak korlátjai is vannak. Nem lehet tudni, hogy mely területen lesz áttörés 2017-ben, de ha szabályozási oldalról sikerül megfelelő környezetet találni, akkor 2017 a próba projektek éve lehet.

Az „e-NABLING The Future” projekt során például lelkes önkéntesek, orvosok 3D-s terveket, ötleteket, videós segítségeket osztanak meg egymással, így Chilében, Ghánában vagy Indonéziában többen is teljes életet élhetnek mondjuk egy 3D-s kar-amputációt követően.

Kiss Gábor, a Synexus magyarországi vezetője szerint a világban felgyorsult a technológia fejlődése és ez az egészségügyben is érezteti a hatását. Olyan megoldások jelentek meg, amelyekről öt évvel ezelőtt még álmodni se mertünk volna. A fejlődés egyik nélkülözhetetlen támogatója a klinikai gyógyszervizsgálatok rendszere, ezek nélkül nem lennének új gyógyszerek és terápiák sem most, sem a jövőben. A klinikai gyógyszervizsgálatok területén a lakosság számának arányában Magyarország Európa egyik éllovasa, csak hazánkban évi 20.000 beteg vesz részt ezeken. Az új, tesztelési fázisban levő gyógymódok fejlesztése érdekében pedig évente több mint 300 vizsgálatot hagynak jóvá.

A Synexus közelmúltban elvégzett 1147 fő körében végzett online felmérése is megerősíti, hogy a magyar lakosság fogékony a klinikai kutatásokra, azok közül, akik részt vettek már ilyen vizsgálatban 90% újra megtenné, 60% szerint az új terápia eredményeképp javult az állapota, és 72% vélte úgy, hogy semmilyen mellékhatás nem lépett fel a klinikai kutatás során. Mindemellett sokak számára az is fontos, hogy saját egészségük javítása mellett az egész emberiség egészségügyi állapotának fejlesztéséhez - miképp a következő évek várható terápiái - is hozzájárulhatnak.

Szöveg: Arvalicom

Fotó: jonlieffmd.com