A betegutak jobb szervezésével az ellátás megítélése is javulna

Az innovatív gyógyszergyártók egy friss kutatással, és a megelőzést, valamint a leggyakoribb daganatos betegségek tüneteinek felismerését segítő új honlappal is támogatják a hazai onkológiai ellátások hatékonyságának javítását.

Évente több mint 80 ezer új daganatos beteget regisztrálnak Magyarországon, így kiemelten fontos az onkológiai ellátás helyzete. A magyar betegek benyomása az ellátásról összességében pozitív, a fő problémát nem a kezelések minőségében látják, hanem a betegút-menedzsmenthez kapcsolódó gyakorlati elemek adnak okot kritikára – derül ki az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) megbízásából készített, betegoldali tapasztalatokra épülő tanulmányból.

Az AIPM a felmérésből leszűrhető tanulságok megosztásával kíván hozzájárulni egy hatékony nemzeti rákellenes stratégiához, amelyeket az Európai Rákellenes Hét apropóján a kormányzat, valamint a betegszervezetek részére is eljuttat. A megelőzést és a tünetek felismerését az AIPM mindemellett egy újonnan indított, a leggyakoribb daganattípusokkal kapcsolatos legfontosabb – a gyakori tévhitekre, tünetekre, szűrési és terápiás lehetőségekre irányuló – információkat közérthetően áttekintő tajekozottbeteg.eu weboldallal kívánja segíteni.

Napjainkban az onkológia területére kitüntetett figyelem irányul: a daganatos megbetegedések száma világszerte emelkedik, Magyarország pedig különösen érintett, hiszen évente 33 ezren halnak meg a betegség következtében. A magyar betegek túlélési rátája 50 százalék alatt van, a vastagbélrák előfordulását tekintve világelsők vagyunk, az EUROSTAT adatai szerint pedig egyes magyar régiókban halnak meg legtöbben rákos megbetegedések következtében az EU-n belül.

„Az egészségügyi kormányzat partnereként üdvözlendő, hogy a problémák felismerése nagyrészt megtörtént, a népegészségügyi szintű programok elindultak, így például a 2018-ban bejelentett Nemzeti Rákellenes Program fő céljaként tűzte ki a megbetegedések csökkentését és a halálozási adatok javítását. A fejlesztések érdekében számos fontos intézkedés történt, amivel az esetleges technikai és infrastrukturális hiányosságok orvoslása elkezdődött” – emelte ki Dr. Holchacker Péter, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének igazgatója.

Az AIPM friss kutatásában a betegek oldaláról is megpróbálta felmérni az ellátórendszerrel kapcsolatos mindennapos kihívásokat, valamint azonosítani a tapasztalatokra épített lehetséges beavatkozási pontokat. A most közzétett tanulmány alapját három onkológiai terápiás területen (nőgyógyászati onkológia, tüdőrák és vastagbélrák) érintett betegekkel folytatott mélyinterjúkra épülő kutatás adta. A tanulmány célja, hogy a betegoldalról szerzett tapasztalatok megismerése és a tanulságok leszűrése révén konstruktív módon hozzájáruljon egy hatékony és sikeres nemzeti rákellenes stratégia megvalósításához, fejlesztéséhez, és így a népegészségügyi mutatók gyors, érezhető javításához. A betegút állomásaira fokuszáló mélyinterjúkból kirajzolódó tanulságok azon kihívásokra koncentrálnak, amelyek kezelésére már rövid- vagy középtávon is megoldást lehet találni – tette hozzá Dr. Holchacker Péter.

A tanulmány eredményei alapján leszűrhető, hogy az ellátás során a betegek legfőbb problémáját nem a kezelések minősége, hanem az egyes összekötő, szervezéshez kapcsolódó elemek jelentik, amelyek azonban mind hatással vannak a terápia hatékonyságára.A páciensek számára az onkológiai ellátás során az egyik legkritikusabb pont az idő: az időpontfoglalások és előjegyzések ütemezése, várólisták hossza jelenti a legnagyobb problémát. A rosszindulatú betegség gyanújának felmerülésétől a diagnózis felállításáig tartó időszak ráadásul kulcsfontosságú, ezért megfontolandó azon intézkedések számbavétele, amivel az érintett betegek minél hamarabb diagnózishoz és azt követően ellátáshoz juthatnak. A kutatásból kitűnik továbbá, hogy a betegek hiányolják a gördülékeny kommunikációt és egyértelmű kapcsolatot az alapellátás és a szakellátás között. A válaszokból leszűrhető, hogy az onkológiai betegek ellátási rendszerben történő tudatos irányítása a szakemberek leterheltségéből fakadóan kevésbé megoldott, a rendszerben történő „bolyongás” és az egész folyamatot átfogó kezelési terv hiánya késlelteti a megfelelő időben történő ellátást. A gyógyulást követő utánkövetés pedig szinte kizárólag a betegek egyéni hozzáállásán múlik, ami növeli a rendszerből való kiesés esélyét.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületéről (AIPM)

Az 1992-ben alapított Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) 25 kutatás- és fejlesztésorientált gyógyszeripari vállalatot tömörít Magyarországon, melyek értékben a hazai gyógyszerforgalom több mint 50 százalékát adják, tevékenységükkel pedig a GDP közel 1 százalékához járulnak hozzá. Tagvállalatai a gazdaság és az egészségügy jelentős befektetői a Magyarországon megvalósuló kutatások és klinikai vizsgálatok révén. Az Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetségének (EFPIA) tagjaként az AIPM egyik legfontosabb célkitűzése, hogy minél több magyar ember férjen hozzá a modern felfedezéseken alapuló gyógyászati megoldásokhoz.

Szöveg: Front Page Communications, AIPM