Sorsfordító változásokat hozott a magyarok életében a járvány

A koronavírus-járvány számos olyan folyamatot indított el, amely döntően befolyásolhatja életmódunkat a jövőben. Kevesebbet mentünk boltba és jobban megnéztük, mit teszünk a kosarunkba. Többször rendeltünk élelmiszert és ételt az interneten, és nőtt a főzésre fordított idő is. És bár sokan plusz kilókkal kezdik a járvány utáni életüket, de lehet, hogy összességében jó irányba indult az életmódunk.

A járvány tetőzésének idején, május első heteiben készült az a kutatás, amely átfogó képet nyújtott a magyar lakosság élelmiszer-fogyasztói szokásairól és életmódjáról a korábban még nem tapasztalt pandémia idején. A kutatók a háromezer megkérdezett válaszai alapján reprezentatív képet alkottak arról, hogyan változott meg az élelmiszerekhez és a táplálkozáshoz való viszonyunk. Sok kérdésben előre borítékolható volt az eredmény, hiszen kiderült például, hogy négyből három háztartásban fontosnak tartották feltölteni a kamrát, és persze az is, hogy ebből jelentős mennyiséget képviseltek a jobban eltartható élelmiszerek, mint például a tészta vagy a liszt, és fagyasztott élelmiszerekből is betáraztunk. Más eredmények viszont meglepetést okoztak, mint a rágcsálnivalók és alkoholok háttérbe szorulása.

Dr. Kasza Gyula, a kutatást koordináló Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal osztályvezetője szerint örvendetes, hogy a fogyasztók nem csak a boltban, hanem a konyhájukban is jobban odafigyeltek a higiéniai szabályok betartására a járványügyi veszélyhelyzet hatására. A kutatás kitért az élelmiszertartalékolásra is: „Egy magyar háztartás a felmérés idején átlagosan 36 kilogramm élelmiszert tartalékolt, azonban csak minden tizedik megkérdezett számolt be az élelmiszerhulladék, például a megromlott vagy a nem megfelelően tárolt élelmiszerek mennyiségének növekedéséről. Kétharmadukban ugyanannyi, négyből egy családban viszont kevesebb élelmiszer ment kárba, ami pozitív tendenciát jelez. Mivel hazánkban évente körülbelül 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, ez az apró változás is sokat jelenthet a jövőre nézve” – részletezi a szakember.

Többször étkeztünk, és mivel az adagokból nem engedtünk, viszont kevesebbet mozogtunk, nem meglepő, hogy minden negyedik ember hízott valamennyit a veszélyhelyzet ideje alatt. „Nem is keveset: aki hízott, három kiló plusz súlyról számolt be. Voltak, akik fogytak – minden tizedik válaszadó – ők viszont 3,7 kilót adtak le” – mondja Antal Emese, a kutatásban szakmai partnerként részt vevő TÉT Platform szakmai vezetője. „Bár átlagosan egy kilóval gyarapodtunk az elmúlt hetekben, életmódunk mégis pozitív irányba változott: több tejtermék, zöldség és gyümölcs, ugyanakkor kevesebb nassolnivaló és alkohol szerepelt az étrendünkben. Színesebbé vált táplálkozásunk, miközben több figyelmet fordítottunk a főzésre és az étkezésekre. Eközben megerősödött a megbízható információk szerepe is az életmódunk terén, és valamivel tudatosabb vásárlókká váltunk, hiszen alaposabban megnéztük, mit teszünk a kosarunkba bevásárláskor” – összegzi a dietetikus, szociológus.

A tudatosabb fogyasztóvá válást megerősíti prof. dr. Szakály Zoltán, az adatok kiértékelésében is nagy szerepet vállaló Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Intézetének vezetője is. „Néhány szempont nem változott, ha élelmiszervásárlásról van szó, hiszen továbbra is leginkább a kiváló íz és az állandó minőség alapján választottunk, de a járvány alatt felértékelődött például az eltarthatóság szerepe. A hazai származást sokan azonosítják az egészségességgel és tovább nőtt a lokálisan előállított termékek megbízható imázsa, amely hosszabb távon jót tehet a magyar gyártóknak is” – mondja a professzor. „Az esetleges második hullámra való felkészülést segítheti, hogy öt fogyasztói csoportot is meg tudtunk különböztetni, amely eltérő jellemzőket mutatott a pandémia alatti vásárlási szokásait illetően. Végül, de nem utolsó sorban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a boltba járás gyakorisága is jelentősen csökkent, minden második ember csak hetente egyszer látogatta meg a kereskedelmi egységeket. Az online vásárlások növekvő számával együtt ez egyfajta jövőbeli trendet is jelezhet” – mondja Szakály Zoltán

A koronavírus-járvány tehát mindennapi életünk mellett életmódunkat és vásárlási, fogyasztói szokásainkat is jelentősen megváltoztatta. Azonban a magyarok többsége erre rugalmasan és jól reagált, így elmondható, hogy a vírus elleni védekezésen túl ezen a területen is felelősen és kiválóan teljesítettünk.

Forrás: TÉT Platform Egyesület