Már 4 millióan lehetnek védettek, de csak 1,5 millióan az oltás miatt

Jelentősen javulhat a járványhelyzet a következő időszakban Magyarországon az oltási program eredményei miatt, és a trendet csak egy új, a vakcinákkal szemben ellenállóbb mutáció fordíthatja meg. A Sinopharm oltóanyagát viszont itthon is tesztelni kellene, mert nagyon keveset lehet tudni róla. Rusvai Miklós virológussal és Ferenci Tamás biostatisztikussal beszélgettünk a koronavírus-járvány hazai alakulásáról és a kilátásainkról.

Négymillió magyar ember lehet védett a koronavírussal szemben, mondta Rusvai Miklós virológus az Euronewsnak. A szakember úgy véli, hogy az elmúlt fél évben két és fél millióan estek át a fertőzésen, a vakcinák pedig további másfél millió emberben alakítottak ki biztonságos védelmet.

Ez utóbbi azt jelenti, hogy az első dózist megkapó körülbelül hárommillió embernek csak nagyjából fele lehet védett. Méghozzá azért, mert az oltás nem jelent azonnali immunizációt, a tűszúrás után az ember még hetekig nem érezheti magát védettnek. A kínai vakcina esetében pedig még sokkal tovább kell várnia erre Rusvai szerint: A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca és a Szputnyik első adagjának beadása után három héttel már részleges védelmünk van. Sajnos ez sokkal alacsonyabb az inaktivált vakcina esetében. Az inaktivált vakcina esetében csak a második dózis beadása után körülbelül három héttel lesz olyan immunitás, amiben meg lehet bízni.

Ennek oka az oltóanyag technológiájában keresendő, a modern vektorvakcinák (AstraZeneca, Szputnyik V) és a még modernebb, hírvivő RNS-t alkalmazó oltóanyagok (Pfizer-BioNTech, Moderna) ilyen szempontból jobban teljesítenek a Sinopharmnál.

Az is tartsa be az óvintézkedéseket, akit már beoltottak

A szakemberek és az operatív törzs szerint fontos, hogy az is betartsa az óvintézkedéseket, aki már megkapta a vakcinát, mert az még nem egyértelmű, hogy az oltottak fertőzhetnek-e. Ferenci Tamás biostatisztikus elmondta, hogy ahogy újabb és újabb vizsgálatokat végeznek a vakcinákon, egyre többet tudunk meg erről is.

„A törzskönyvezés idején nem tudtuk, hogy a terjesztés ellen is védenek-e ezek a szerek. Csak azt, hogy a tünetes megbetegedés ellen igen. Az nagy baj lenne, ha az oltottak elkezdenének úgy viselkedni, mintha golyóállók lennének, és közben ez nem lenne igaz. Ezért mindenki nagyon óvatosan fogalmaz.

Forrás: Euronews