Ezt biztosan nem tudtad az antibiotikumról és az aszpirinról

A betegségek manapság már egyértelműen nagyobb számban gyógyíthatóak, mint évtizedekkel ezelőtt. Ez azonban nem ilyen egyszerű, nem csak fekete és fehér színek léteznek. Kétségkívül az antibiotikum és az aszpirin egy fontos szerepet játszik a mai orvostudományban, viszont ezzel kapcsolatban nagyon sok mindent tévesen tudunk. Egyik sem egy ártalmatlan, mellékhatásoktól mentes csodaszer.

Antibiotikum. Kezdjük tehát az antibiotikummal, amely rengeteg háziorvosnak az egyik kedvenc gyógyszere. Lényegében, ha elmegyünk rettentően megfázva egy kivizsgálásra, akkor az esetek nagy többségében antibiotikumot fog felírni nekünk a háziorvos. Werner Bartens Orvosi tévhitek lexikona című könyvben azonban leleplez azt a tévhitet, hogy a 20. században az antibiotikum bevezetésével megnőtt a várható élettartam. A 20. században a nyugati országokban és a világ más tájain is a várható élettartam megnövekedéséhez nem csak az antibiotikum volt szükséges, hanem egyéb tényezők is. Például egy nagyon fontos ilyen tényező volt a jobb higiéniai feltételek is. A 19. század második felében Robert Koch és Louis Pasteur kutatók számos kórokozót fedeztek fel, majd ezeket sikeresen le is győzték a megfelelő intézkedésekkel. Különösen 1890 és 1930 között tettek sokat a higiénia érdekében. Erre remek példa, hogy a nagyvárosokban, akárcsak Berlinben, kiépítették a csatornahálózatot a kórházakban, továbbá a háztartásokban fokozottan ügyeltek a fertőtlenítésre is. De ez csak a kezdet volt, ugyanis a hűtők és a mélyhűtők megjelenésével kevesebb ember halt bele az élelmiszer mérgezésekbe is. Egy új világ kezdődött tehát, ahol az emberek már kezdték belátni, hogy a puszta életmóddal, illetve életkörülményekkel sokat tehetnek az egészségi állapotért. Az embereknek meg kellett érniük egy bizonyos életkort azonban, mire ezek az újítások hatással voltak a várható élettartamukra is. Ez az időszak nagyjából az 1950-es évektől egészen a jelenkorig tartott. Az 1940-es és 1950-es években fedezték csak fel a legtöbb antibiotikumot és ez után kerültek klinikai használatba is. A gyógyszeripar pedig learatta a babérokat, mondván az antibiotikumnak köszönhető, hogy növekszik a várható élettartam, eközben pedig a higiénia fejtette ki lassú hatását.

Aszpirin. Nagyon sokan állítják, hogy az aszpirin lényegében ártalmatlan, csupán megteszi a hatását és ezen kívül semmi más mellékhatása nincsen. Fontos tudni, hogy gyakorlatilag nincs gyógyszer, amelynek ne lenne valamilyen mellékhatása, még optimális adagolás esetén sem. Sokaknak olyan kapszulák kellenek, amelyet bármilyen életszituációban be tud venni és az meghozza a kívánt hatást. Ennek az igénynek próbál az orvostudomány megfelelni. Németországban a következményeiket évi 16 000 halálesetre becsülik, amelyek mind a gyógyszerek mellékhatásaira vezethetőek vissza. Az aszpirinnél maradva, évente világszerte több tucat ember hal meg az aszpirin mellékhatásai miatt. A gyógyszer pedig évente több százmillió ember fogyasztja és már több száz éve rendkívül népszerű. Ezek nem különleges mellékhatások, hanem olyanok, amelyek évek óta ismertek, viszont a gyógyszer még mindig forgalomban van és egyetlen orvos sem akarja felhívni a figyelmet a veszélyre. A gyógyszerekkel kapcsolatos alapprobléma, hogy nem jelenthető ki a százszázalékos a biztonságuk. A felelősök közül senki sem akarja kimondani ezt, a fogyasztók közül pedig senki sem akarja meghallani, hogy folyamatosan gyártanak „kockázatos gyógyszert”.