Felismerjük-e, ha mérgezéssel állunk szemben?

A több mint 12 millió ismert vegyi anyag közül kevesebb, mint 3000 okozza a gondatlanságból eredő („véletlen") vagy szándékos mérgezések többségét. Mindemellett szinte bármely nagy mennyiségben fogyasztott anyag mérgező lehel.

A mérgezések hétköznapi okozói a gyógyszerek, a kábítószerek, a háztartási és a mezőgazdaságban alkalmazott vegyi anyagok, a növények, valamint az ipari anyagok és élelmiszer adalékanyagok. A sikeres kezelés szempontjából döntő fontosságú a méreg azonosítása és veszélyességének meghatározása. A különböző anyagok által okozott mérgezésekkel kapcsolatos információk a legközelebbi toxikológiai centrumban szerezhetők be. A mérgezés lehet baleset. de szándékos emberölési vagy öngyilkossági kísérlet következménye is. A gondatlanságból eredő mérgezés szempontjából különösen veszélyeztetettek a 3 évnél fiatalabb gyerekek, az idős emberek (téves gyógy szerbe vétel tudatzavar miatt), a kórházban ápollak (gyógyszertévesztések), és az iparban dolgozók (mérgező anyagok hatása).

A tünetek a méregtől, a lenyelt mennyiségtől és a mérgezett szervezetének bizonyos tulajdonságaitól függnek. Néhány méreg hatása igen gyenge, és csak többszöri fogyasztás után vagy nagy adagban okoz gondot. Mások olyan erősek, hogy egy bőrre került cseppjük is súlyos károsodásokat okozhat. Az, hogy egy adott anyag mérgező-e valakire, függhet az illető öröklött tulajdonságaitól is. Néhány, a legtöbb esetben ártalmatlan anyag mérgező lehet bizonyos genetikai információt hordozó emberek számára. Az életkortól is függhet, hogy egy anyagból mennyinek kell a szervezetbe kerülnie a mérgezés kialakulásához. Egy gyermeknél például sokkal több paracetamol hatására alakul csak ki betegség, mint egy felnőtt esetében. A benzodiazepin nevű nyugtató egy meghatározóit adagja idősebb emberek számára már mérgező lehel, de középkorú felnőtteknél semmilyen problémát nem okoz. A tünetek lehetnek enyhék, de zavaróak ilyen a viszketés, a szájszárazság, a homályos látás és a fájdalom Máskor viszont súlyosak, erre példa a zavartság, a kóma, j szívritmuszavarok, a nehézlégzés és a fokozott nyugtalanság. Bizonyos mérgek másodperceken belül tüneteket okoznak, megint másoknál erre órákat vagy akár napokat is kell várni. Néhány mérgező anyag esetében csak kevés nyilvánvaló tünet jelentkezik egészen addig, amíg a méreg maradandó károsodást nem okoz az életfontosságú szervek - a mái es a vese - működésében, így hát a mérgezések tünetei legalább olyan sokfélék, mint a mérgek maguk.

A mérgezési központ, vagy a mentők értesítése után a mérgezeti családtagjai vagy munkatársai megkezdhetik az elsősegély nyújtást, addig is, amíg megérkezik a szakképzett segítség. Meg kell állapítani, hogy az áldozat lélegzik-e, illetve van-e szívműködése, majd ha szükséges - meg kell kezdeni az újraélesztést. Mivel a méreg ismeretében végezhető a legeredményesebb kezelés, a méreg tartályát vagy az áldozat hányadékát meg kell őrizni és át kell adni az orvosnak. Ha a méreg nem ismert, az orvos laboratóriumi vizsgálatokkal próbálja meghatározni a fajtáját. Vérvizsgálat is célhoz vezethet, de ebből a szempontból a vizelet-minta vizsgálata a legmegfelelőbb. Az orvosok a szondán keresztül leszívott gyomortartalmat is elküldhetik laboratóriumi vizsgálatra, illetve a méreg kimutatására.

Ha az áldozat mérgező anyagot nyelt le, rövid időn belül meg kell hánytatni, kivéve azt az esetet, ha a méreg ezzel még több károsodást okoz. Nem ajánlott hánytatást végezni, ha a gyomorba éles tárgyak, lúg vagy sav került. Ha az illető aluszékony, eszméletlen vagy görcsrohamai vannak, a hánytatást szintén kerülni kell, mert megfulladhat. A leggyakrabban használt hánytatószer az ipekakuána-szirup. megfelelő adagolása az üvegen van feltüntetve. Ennek hiányában szappanos víz is használható

A kórház egészségügyi személyzete más módszerekkel távolítja cl a mérget a gyomorból. Az orron vagy szájon át csövet vezetnek a gyomorba, majd ezen keresztül vízzel kimossák azt (gyomormosás|. Aktív szenet a gyomorban lévő csövön keresztül is adhatnak, de a beteg tabletta formájában akár le is nyelheti. Ez az anyag a méreg jelentős részét megköti, és ezáltal megakadályozza felszívódását a vérbe. Ha valaki mérges gázt lélegzett be, a lehető leggyorsabban ki kell mentem az adott helyről, lehetőleg a friss levegőre. A mentőszemélyzet általában rögion oxigént ad a mérgezettnek. Kémiai anyag kiömlése esetén az összes beszennyeződött ruhadarabot, a cipőket és a zoknikat is azonnal el kel távolítani. A bőrt alaposan le kell mosni és amennyiben ide is került az anyagból ki kell öblíteni a szemeket. A segélynyújtóknak vigyázniuk kell, hogy őket magukat ne érje szennyeződés.