Ha nem érzed a szagokat és az ízeket…
hirdetés
Mivel a szaglást és ízérzési zavarok ritkán életveszélyesek, ezért sokszor nem részesülnek kellő orvosi figyelemben. Mégis igen zavaróak lehetnek, mert akadályozzák a beteg képességét, hogy élvezze az ételeket, italokat és a kellemes illatokat. Akadályozhatja a beteget abban is, hogy észrevegyen veszélyes kémiai anyagokat, gázokat, aminek súlyos következményei lehetnek. Időnként a szaglást és az izézést gátló betegségek súlyosak is lehetnek.
A szaglás és az izézés szorosan kötődik. A nyelv ízlelőbimbói azonosítják az ízeket, az orr idegei pedig a szagokat. Mindegyik érzet az agyba jut, amely az információkat összegzi, hogy felismerjük és értékeljük.
hirdetés
Az íz és a szaglás együttműködik, hogy képesek legyünk felismerni és értékelni a zamatokat. Az agyi szagló és ízérző központ összegzi a nyelv és az orr felöl jövő érzeteket. Ezernyi kis érzőbimbó fedi a nyelv felszínét. A szájba kerülő étel ingerli az ízlelőbimbók receptorait. Az ízlelőbimbók impulzusokat küldenek az agy ízérző központjába, amely ízérzetkén dolgozza fel a bejövő ingereket. A nyelv hegyén levő ízlelőbimbók az édes, a tövénél levők a keserű, az oldalán levők a sós és savanyú ízeket érzékelik. Ennek a négy alápiznek a kombinációja az ízek széles skáláját produkálja.
Az orr nyálkahártyájának kis területe tartalmazza a szaglóhámot, amelyben idegvégződések (szaglóidegek) vannak. Amikor a légáramlás az orrjáratokba molekulákat visz be, akkor azok ingerlik az idegvégződések hajszerű nyúlványait (ciliák). Az ingerek a szaglóideg duzzanatán (bulbus) keresztül a szagló és ízérző központba jut. Az ingereket az agy egymástól elkülönülő szagokként értékeli. Ezzel a folyamattal ezernyi különböző szagot lehet megkülönböztetni.
A legtöbb zamat és illat megkülönböztetéséhez az agynak mind a két érzőműködésére (szaglás és ízérzékelés) szükség van. Például a csokoládéscukorka azonosításához az agy egyszerre kell, hogy érezze az ízlelőbimbók által érzékelt édes ízt és a csokoládénak az orr által érzékelt jellegzetes illatát. Mivel néhány íz, mint a sós, a keserű, az édes és a savanyú felismerhető szaglás nélkül, ezért csak az összetettebb ízek (eper) felismeréséhez kell mindkét érző működés.
A szaglási képesség elvesztése vagy csökkenése (anozmia) a leggyakoribb szaglási és ízerzési rendellenesség. Mivel az egyik íz megkülönböztetése a másiktól nagyrészt a szagláson alapszik, ezért a betegek először a szaglás csökkenését úgy veszik észre, hogy ízetlennek találják az ételeket. A szaglást befolyásolhatja az orr, az agyba vezető ideg vagy az agy elváltozásai. Például ha az orr eldugul egy közönséges náthától, akkor a szaglás csökkenhet egyszerűen azért, mert a szagok nem érik el a szagló-receptorokat Mivel a szaglási képesség befolyásolja az ízérzékelést, a náthás emberek nem érzik az ízeket. A sejtek, amelyek a szagokat felfogják, időlegesen megsérülhetnek influenzától. Egyes emberek a fertőzés után néhány napig vagy hétig nem tudnak szagokat és ízeket érezni.
Ritkán a szaglás és ízérzékelés elvesztése hónapokig tarthat vagy véglegessé válhat. A szaglósejtek károsodhatnak vagy elpusztulhatnak az orrmelléküregek súlyos fertőzése vagy besugárzás titán. Azonban a szaglás maradandó elvesztésének leggyakoribb oka a fejsérülés, ami gyakran autóbalesetek után jelentkezik. A szaglóideg rostjai fa receptorokat tartalmazó ideg) a rostaesont lemezén lépnek ál. Ritkán előfordul a szaglás veleszületett hiánya.
A szaglás túlérzékenysége (hiperoimia) sokkal kevésbé gyakori, mint az anosinia. Az eltorzult szaglást, ami ártalmatlan szagokat kellemetlenné lesz (diszozmia) az orrmellék üregek fertőzése vagy a szaglóideg részleges sérülése okozhatja. Szinten okozhat diszozmiát a fogápolás hiánya, ami szájfertőzést és rossz szagú leheletet okozhat, és ez érzékelhető az orrban. Néha depresszióban fejlődik ki diszozmia. Epilepsziásokban, akiknél a roham az agy szaglóközpontjából indul ki rövid, kellemetlen, élénk szagélményeket tapasztalnak. Ezek a kellemetlen szagok a roham részei és nem félreértelmezett illatok. Csökkent vagy hiányzó ízérzékelést (ageuzia) rendszerint a nyelvet érintő állapotok okoznak. Például a nagyon száraz száj. az erős dohányzás (főleg a pipázás), a fej vagy a nyak besugárzása, gyógyszer-mellékhatások. Az ízérzékelés hiányát okozó tényezők közül sok okozhat téves izétzést (diszgeuzia). A nyelv megégetése időlegesen elpusztítja az ízlelőbimbókat, míg a Bell-féle bénulás (egyoldali arcbénulás, amit az arcideg működészavara okoz) tompíthatja az ízérzékelést a nyelv egyik oldalán. A diszgeuzia szinten lehet a depresszió tünete.
Illóolajokkal, szappanokkal és élelmiszerekkel, mint pl. kávé vagy szegfűszeg, vizsgálják a szaglást, az ízérzékelést pedig édes (cukor), savanyú (citromlé), sós (só) és keserű (aszpirin, quinin, aloé) anyagokkal. Ellenőrzik a száj fertőzöttségét, szárazságát is. Ritkán az agy komputertomográfiás és mágneses rezonancia vizsgálatát (MRI) is elvégezhetik.
Az ízérzékelést rendellenesség okától függően javasolhatják a feltételezett gyógyszer cseréjét vagy elhagyását, a száj nedvesen tartását cukorka szopogatásával vagy várakozást néhány hétre, hogy lássák, vajon a zavar megszűnik-e. Főleg az influenza okozta ízérzési zavarokban a gyors felépüléshez cinket javasolnak. Hatékonyságát azonban tudományosan nem igazolták.