Nem is gondolnád, mi változtatja meg a szájüreg pH-értékét!

A szuvas fogak nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki. A fogszuvasodás (caries) hosszabb időn keresztül zajló idült folyamat: a szájüregben lévő savképző baktériumok lebontó munkájának mellékterméke egy savas anyag, mely csökkenti a szájüreg pH-értékét.

A helyes száj- és fogápolásról szóló felvilágosító kampányoknak köszönhetően, a fejlett országokban a fogszuvasodás valamelyest csökkenő tendenciát mutat, azonban mindezek ellenére is a népesség csaknem 95 százalékának van szuvas foga. A „lyukas fog” nemcsak az idősebb gyermekeket és a felnőtteket érintő probléma. A fogak szuvasodása az első tejfogak megjelenését követően már fél, egy évvel elkezdődhet, így már egészen fiatal gyerekeknél is számolnunk kell a fogszuvasodás lehetőségével.

Kisgyermekeknél gyakori elváltozás a körkörös szuvasodás, mely a nagy mennyiségű édesség és cukros üdítő fogyasztásnak köszönhető. A szuvasodásnak ez a típusa nagyon gyorsan terjed, sokszor mire a gyermek fogorvoshoz kerül, a szájában már csak fekete csonkok láthatók a fogak helyén. A tejfogak éppen olyan fontos szerepet töltenek be, mint a végleges fogazat, ezért azok védelmére is nagy hangsúlyt kell fektetnie a szülőknek. Az ép fogak megőrzése érdekében, célszerű a gyermekek 3 éves korától a rendszeres, lehetőleg félévenkénti fogászati ellenőrzés, mellyel a helyes szájápolási magatartásra is megtanítjuk a gyermekeket! Általánosságban elmondható, hogy a fiataloknál gyorsabb, míg az idősebb korosztályban lassabb a fogszuvasodás (caries) kialakulásának folyamata.

A fognak három részét különítjük el: a fog szájüregbe nyúló része a korona, az állcsontokban rögzülő része a gyökér, és a kettő találkozásánál van a fognyak. Megkülönböztetünk anatómiai és klinikai koronát. Az anatómiai korona mindig állandó, a fognak a zománccal fedett része. Ezzel szemben klinikai koronának nevezzük, a fognak a szájüregben látható részét, mely változik az íny változásától függően. A fog belsejében foglal helyet a fogbél (fogpulpa), melyet erek és idegek töltenek ki. A fogpulpát a dentin veszi körül. A dentint a koronai részen a zománc, a fog gyökéri részén pedig a cement fedi, melyek a fognyaknál találkoznak. A fogak fogmederben (parodontium) maradásáról a gyökérhártya (periodontium) gondoskodik. A növekedés során kétfajta fogazat jellemző: a 20 tagból álló tejfogazat, és a 32 fogból álló maradandó fogazat.

A szuvas fogak nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki. A fogszuvasodás hosszabb időn keresztül zajló idült folyamat: a szájüregben lévő savképző baktériumok lebontó munkájának mellékterméke, egy savas anyag, mely csökkenti a szájüreg pH értékét. Az alacsony pH érték hatására, szervetlen anyagok oldódnak ki a fogakból (demineralizációs folyamat), károsítva ezzel a fogfelszínt. Azonban, ha a szájüreg pH értéke optimális időn belül megemelkedik, a kioldódott szervetlen anyagok a nyálból, visszaépülhetnek a fogakba (remineralizáció). A szuvasodás kialakulása attól függ, hogy a szuvasodást okozó tényezők (lepedék, szénhidrátok, ételmaradék a szájban, gyakori étkezések, védő tényezők hiánya) túlsúlyban vannak-e a védő tényezőkkel (megfelelő mennyiségű enyhén lúgos kémhatású nyál, fluorid) szemben.

Ha a kariogén tényezők felé billen a mérleg nyelve, a kioldódott ásványi anyagok visszaépülése zavart szenved, és megindul a caries kialakulása. A szuvasodás, leggyakrabban a fogak nehezen tisztítható helyein kezdődik: őrlő fogak felületén lévő barázdákban, a fogak egymással való érintkezési felszínein. A szuvasodás sokáig panaszmentes marad, gyakran már csak az előrehaladott folyamatot jelző fájdalom esetén fordulnak szakemberhez. Javasolt félévenként felkeresni fogorvosunkat, mivel a rendszeres fogászati kontrollvizsgálattal, már a felületes zománcsérülések is észlelhetők és egyszerűen orvosolhatók. A rendszeres kontrollvizsgálatok mellett, megfelelő táplálkozási és szájápolási szokások kialakításával is hozzájárulhatunk fogaink épségének megőrzéséhez.

Forrás: Webbeteg

Képek: enikos.gr, bahdental.hu