Szabályozzuk a magas vérnyomásunkat!

A magas vérnyomás-betegség általában tünetmentes állapot, melyben az artériákban (ütőerekben) kialakult kórosan magas nyomás növeli a gutaütés a körülírt kóros értágulat, a szívelégtelenség, a szívroham és vesekárosodás veszélyét. A hipertenzió kifejezés sokak számára nagyfokú feszültséget, idegességet vagy stresszt jelent. Orvosi megfogalmazásban azonban a hipertenzió és a hipertónia olyan állapot, amelyben a vérnyomás a kiváltó októl függetlenül magas.

E kórképet „csendes gyilkosnak" is szokták nevezni, mert sok éven keresztül nem okoz panasz okai, mígnem valamely életfontosságú szerv károsodása be nem következik. Az Amerikai Egyesült Államokban becslések szerint csupán a hipertóniás betegek kétharmadában kóns-mezik a magas vérnyomást. A betegek 75%-a részesül gyógyszeres kezelésben, és a csoporton belül is csak 45% kap megfelelő kezelést.

A vérnyomás mérése során két értéket rögzítenek. A magasabb a szív összehúzódásakor (szisztole), az alacsonyabb a két szívütés közötti elernyedésekor keletkezik. A vérnyomást úgy jelzik, hogy az első szám jelenti a szisztolés, majd a „per" jel után következő második szám pedig a diasztolés értékel - például 120/80 Hgmm. Ezt olvasáskor „százhúsz per nyolcvanának” mondjuk. Magas vérnyomásról akkor beszélünk, ha nyugalomban a vérnyomás szisztolés átlagértéke 140 Hgmm. vagy azt meghaladó érték, a diasztolés átlagérték pedig 90 Hgmm, vagy annál magasabb, illetve ha mindkét érték a megengedettnél nagyobb. Magasvérnyomás-betegség esetén többnyire mind a szisztolés, mind a diasztolés érték emelkedett. Izolált szisztolés vérnyomás-emelkedésről akkor beszélünk, ha a szisztolés nyomásérték 140 Hgmm vagy magasabb, de a diasztolés érték 90 Hgmm alatti, azaz ez utóbbi normál tartományban mozog. Az izolált szisztolés nyomásemelkedés a kor előrehaladtával egyre gyakoribb. A vérnyomás az életkor előrehaladtával általában növekszik-, a szisztolés vérnyomás kb. 80 éves korig, a diasztolés 55-60 éves korig. Ezt követően az értékek általában már nem emelkednek tovább, sőt csökkenhetnek is.

A rosszindulatú hipertónia a magasvérnyomás-betegség különösen súlyos formája; kezelés nélkül többnyire 3-6 hónapon belül halálhoz vezet. Ez az állapot meglehetősen ritka: kétszáz magas vérnyomásos beteg közül egyben alakul ki. Sokszorta gyakoribb azonban feketék, férfiak és rossz szociális körülmények között élők körében, mint a fehérek, a nők vagy a jó szociális helyzetben lévő betegek között. A malignus hipertónia sürgősségi ellátást igényel.

A vérnyomás szabályozása

A nyomás az artériákban különböző okokból emelkedhet. Először: a szív nagyobb erővel pumpál, így percenként több vért bocsát ki. Második lehetőség, hogy a nagy artériák elveszítik rugalmasságukat és merevvé válnak, ezért nem tudnak kitágulni, amikor a szív a vért az artériákba pumpálja. Így minden egyes szívütés során a normálisnál szűkebb helyen préselődik át a vér, és a nyomás megemelkedik. Ez történik idős emberekben, akikben az artéria fala az érelmeszesedés (arterioszklerózis) miatt megvastagodik és merevvé válik. A vérnyomás ugyancsak megemelkedik érösszehúzódás esetén. Ilyenkor idegi ingerlés vagy a vérben keringd hormonok hatására a kisméretű artériák (arteriolák) időlegesen összehúzódnak. A harmadik lehetőség az, hogy a keringésbe kerülő nagyobb mennyiségű folyadék emeli meg az artériákban a vérnyomást Ez történik veseelégtelenségben, amikor a szervezetből a vese nem tud elegendő sót és vizel kiválasztani. A vér össztérfogata a szervezetben megnő, így a vérnyomás is megemelkedik.

A fentiek fordítottja is igaz: a vérnyomás csökken, ha a szívpumpafunkciója romlik, ha az artériák kitágulnak, vagy ha folyadék távozik az erekből. E három tényező szabályozását a vese és az autonóm (önműködő) idegrendszer végzi. Az utóbbi az idegrendszer azon része, amely a szervezet számos működését automatikusan irányítja.

A szimpatikus idegrendszer az autonóm idegrendszer része. Ez vészreakcióban időlegesen megemeli a vérnyomást. A szimpatikus idegrendszer a szívütések gyakoriságát és erejét is megnöveli. Emellett a kis artériák többségét szűkíti, de bizonyos helyeken tágítja. Ugyanakkor a vese só- és vízkiválasztását csökkenti, ami a szervezet vértér ló gálának növekedését eredményezi. A szimpatikus idegrendszer ezen kívül hormonokat, így adrenalint és noradrenalint szabadít fel. amelyek serkentik a szívet és a vérereket.

A vérnyomás az életkor előrehaladtával folyamatosan változik. A csecsemők és gyermekek vérnyomása alacsonyabb, mint a felnőtteké. A fizikai aktivitás is hatással van a vérnyomásra: fizikai aktivitás során magasabb, pihenés közben alacsonyabb. A vérnyomás napi ritmust is követ: a legmagasabb reggel, és a legalacsonyabb éjszaka, alvás közben.