Lássuk, ki tudja, mi is a húsvét üzenete?
hirdetés
Húsvét a tavasz ünnepe. A zsidó hagyományok szerint az Egyiptomból való szabadulás és a kovásztalan kenyér ünnepe. A keresztények számára Krisztus feltámadását és az örök életet szimbolizálta. Jézus földi pályafutásának alfája és ómegája azonban a karácsony és a húsvét. Egyik a másik nélkül nem érthető, ős nem értelmezhető.
A karácsony Jézus születésének ünnepe. Legalábbis ez volt még egy évszázadijai ezelőtt. Ma már inkább a pénz istenének. Mammonnak, a plázáknak és bevásárlóközpontoknak az ünnepe: ilyenkor költik el az emberek a legtöbb pénzt, ilyenkor legnagyobb a forgalom, a profit. Egy évszázaddal ezelőtt a karácsony például a békét és a szeretetet jelképezte, ilyenkor jöttek össze - hosszas készülődések után - a családok, a rokonok, és békültek ki egymással a haragosok.
hirdetés
A távol-keleti hagyományokban számos utalás található olyan jövendődésre, hogy tőlük nyugatra várható a reinkarnációja egy óriási hatású tanítómesternek, aki a szeretetet hirdeti, és önmaga földi életének szakrális feláldozásával fogja majd kiemelni az emberiséget abból a morális mocsárból, amelybe az emberi önzés és mohóság taszította a világot. Amikor közeledett a megjövendölt születés időpontja, egy égi jel hatására elindult nyugat felé a napkeleti bölcsek háromtagú küldöttsége, hogy köszöntse az emberiség megváltóját. Olyan újszülötthöz igyekeztek, akinek a küldetése a fájdalmas kínhalál. Ennek megfelelő szimbólumok szerint válogatták össze az ajándékaikat. Hoztak magukkal tömjént, ami a szakralitás jelképe, hoztak aranyat, ami az anyagi világ feletti uralom szimbóluma, és hoztak magukkal mirhát, ezt a növényi eredetű illatos gyantát, ami a halálra utal, mivel a halottak balzsamozására szolgált. Jézust a jászolban bárányok között találták. A bárány a véres szakrális áldozat jelképe, ezért szoktak húsvétkor bárányt áldozni. Ami a napkeleti bölcsek látogatása után történt, az még nyomatékosabbá tette a sorszerű jövendők Heródes parancsára tömegesen gyilkolták le a kisdedeket, előrevetítve a 33 évvel későbbi szakrális áldozat vízióját.
Jézus életéről Igen keveset tudunk. Az azonban valamit elárulta, hogy 12 evesen fontos filozófiai és teológiai kérdésekről vitatkozott nagy tudású rabbikkal a Templomban, akik - meglepő módon - szóba álltak vele, és egyenrangú vitapartnernek tekintették. További sorsáról - egészen 30 éves koráig - nem szól a fáma. Az evangéliumokból derül ki. hogy ezt követően bárom éven keresztül tartott nyilvánosan beszédeket ám ez nem zavarta sem a római, sem a zsidó hatóságokat, egyfajta ártalmatlan különcnek vélték. Sorsa akkor teljesedett be. amikor szembefordult az önzés és a pénz hatalmával, amikor korbáccsal kergette ki a Templomból, Esten házából a pénzváltókat és az árusokat, amire azonnal megmozdult az egész hatalmi apparátus.
Húsvétkor két embert is halálra kellett volna ítélnie Pilátusnak. A másik „jelölt" Bar Abbas volt. a római uralom ellen küzdő szabadságharcos zelóta gerillamozgalom egyik vezetője, de Ót kevésbé találták veszélyesnek, mint Jézust, aki látványosan lépett Tel az emberi anyagiasság, a pénz mindent maga alá gyűrő hatalma és befolyása étlen.
Jézus halálakor különös dolgok történtek: a nap elsötétült, és a Templom kárpitja kettéhasadt. Feltámadásának egyetlen igazán hiteles tanúja Tamás volt, a ..hitetlen", aki megérintette Jézus sebeit, és így győződött meg arról, hogy amit lát nem képzelődés. Lehetséges azonban, hogy a történet csupán szimbolikusan értendő. Nem zárhatjuk ki. hogy éppen Tamás volt az. Aki a legmélyebb beavatást kapta, aki nem csupán hitt, de személyesen megtapasztalta azt a valóságot is, amelyet Jézus tanított Tamás apostol evangéliumát a Niceat Zsinat apokrifnak minősítette, és ebben már szerepet játszhatott a hanyatló Római Birodalom hatalmi gépezetének nyomása is.
Az mindenesetre tény, hogy az apokrif Tamás evangéliuma sok fontos idézetet tartalmaz Jézus beszédeiből, és az is hogy Indiában jelenleg is működik egy keresztény közösség, amelyet annak idején Tamás alapított.
Forrás: noiportal.hu