Székelyhídi Ágnes: Számmisztika - Személyiségünk titkai a számok tükrében

„Nomen est omen." Mindenki ismeri a latin mondást, a latin mondás szerint nevünkben a sorsunk. De nemcsak a nevünkben, hanem a születési számainkban is. Csupán erre a két adatra van szükség ahhoz, hogy a számmisztika részletes jellemtérképet nyújthasson rólunk, és várható sorsunkról, valamint e világban betöltött szerepünkről, életutunkról beszélhessen.

Az önismeret és az önmegismerés vágya a mai világban persze egy erősödő belső késztetés. Sok-sok módszer létezik, amelyek közül egyik és nagyon jó módja a számmisztika. Ez a könyv arra vállalkozik, hogy megismertesse az Olvasót a számmisztika titkaival, melynek köszönhetően feltárhatjuk személyiségünk titkait. A kedves olvasó olyan gyakorlati kézikönyvet tart a kezében, amely használhatóan, közérthető szerkezettel, játszva tanít. A könyvben leírtakat háromféleképpen lehet használni:

1. Személyiségünk főbb jellemvonásait a születésnapunkból tudhatjuk meg. Tehát azt a számot kell föllapoznunk, amit úgy kapunk meg, hogy a születési dátumunkból csak a napot vesszük figyelembe. A számot, ha nem egy számjegyű, akkor összeadva addig egyszerűsítjük, míg egy számjegyet kapunk. Például: egy 23-án született ember esetén ez 2 + 3 = 5, vagyis az 5-ös számot kell elolvasnia. Egy 29-én született ember esetében pedig 2 + 9 = 11 és 1 + 1 = 2, vagyis ő a 2-es számot foga föllapozni. Van két mesterszám - a 11 -es és a 22-es - amelynél meg kell állni, mielőtt tovább összevonnánk. Célszerű ilyenkor előbb az adott mesterszámra vonatkozó, majd az egyszerűsített számra vonatkozó részt elolvasni. A könyvből azt is megtudhatjuk, hogy a mesterszámok olyan magas rezgésű számok, amelyeknek a hatása az ember jellemére és sorsára rendkívüli. Az átlagos, hétköznapi megközelítés és értékelés nem hoz eredményt ezeknél a számoknál. Minden esetben a mesterszámoknál leírtakat kell figyelembe vennünk. Ahogy a többi számnál, úgy a mesterszámoknál is lehetősége van az embernek az adott képességeket egy „egyszerűbb", átlagosabb szinten megélni.
2. Aki részletesebben kíváncsi a jellemrajzára, annak több számítást kell elvégeznie. Nevünket betűk alkotják. Minden egyes betűt egy táblázat segítségével egy-egy számhoz rendeljük 1-től 9-ig.Azt tanácsolja az író, hogy mindig az aktuálisan használt nevünkkel számoljunk, hiszen ez jellemez bennünket leginkább. Nem az a lényeges, hogy hivatalosan mi áll a személyi igazolványunkban, hanem az, hogy például hogyan keresnek telefonon, vagy hogyan írnak föl egy listán bennünket. Például, ha dr. Tóth Józsefnét mindenki Tóthné Marikánál szólítja, vagy Jakabné Varga Erzsébetet Jakab Zsókának, akkor az utóbbi nevet célszerű kiszámolni. Természetesen „eljátszhatunk" a másik vagy a többi név kiszámolásával is. A betűk számértékeinek táblázata Püthagorasztól származik. Püthagorasz görög matematikus és filozófus volt (i. e. 580-500). Szamosz szigetén született, majd Egyiptomban ismerkedett a tudományokkal. Itt találkozott a numerológiával is. Átdolgozta a héber ábécé betűszám-értékeit az akkori görög nyelvre, s mi ennek a latin ábécére módosított táblázatát használjuk.
3. Megnézhetjük azt is, hogy melyek a visszatérő számok, mert azok külön jelentőséggel bírnak. Lehet ez a néven belül is, vagy a magánhangzók, a mássalhangzók, az össznévszám, a hiány és a missziószám között. József Attila esetében néven belül ilyen az l-es szám. A 4-es viszont a magánhangzóknál és a hiánynál jelent meg. A név első betűjének a számértéke is fontos. így József Attila jellemében az l-es valóban hangsúlyos. 4. Ha színekre, ásványokra, mágikus napokra, foglalkozásra stb. vagy párkapcsolatra vagyunk kíváncsiak, akkor az illető születésének napját kell figyelembe vennünk.