Feltáratlan, titkos helyek

Aki szereti a rejtélyeket, annak Daniel Smith: 100 Titkos hely (Ahová nem juthatsz be soha) könyve igazi csemege lesz. A könyvben megismerhetünk 100 olyan helyet, melyek többé-kevésbé fontos szerepet töltenek be a közszférában, valamiképpen mégis nehezen megközelíthetőek. Elzártságuk oka esetenként más és más, de mindegyik jó példa a „szeretném tudni" és a „mi közöd hozzá?" közti ellentmondásra.

Olykor az a benyomásunk, hogy világunk még sosem volt ennyire nyitott. Hála az olcsó repülőjegyeknek, ma már jószerivel a Föld bármely sarkába eljuthatunk pár órán belül. Ugyanakkor társadalmi kapcsolataink folyamatosan bővülnek, így mindinkább elmosódik a határ a köz-és a magánélet között. A Facebook milliárdos alapítója, Mark Zuckerberg sokszor hangoztatta, hogy a világ nyitottabbá és összefüggőbbé tételét tekinti küldetésének. És akkor még nem is beszéltünk a számtalan politikusról és nagyvállalati szóvivőről, akik minduntalan „átláthatóságukat" bizonygatják nekünk, s egyre azt hajtogatják, milyen fontos szerepe van minden embernek a mai nagy és nyitott társadalomban. És mégis: nagyon sokan érezzük úgy, hogy sok minden zajlik a világon a mi tudtunkon kívül. Sok mindenről, ami kihat mindennapi életünkre, zárt ajtók mögött döntenek, pedig a demokráciában élő emberek többsége az effajta titkolózást helyteleníti, az olyan elnyomó rendszerek jellemzőjének tartja, mint a Hitleré vagy a Sztáliné, melyeknek milliók estek áldozatául a 20. században.

Eszünkbe jutnak ilyenkor azok a háborúk is, melyeknek okait előttünk sohasem tárták föl maradéktalanul, meg olyan üzleti döntések, melyekről csak akkor értesültünk, amikor az állásunkba kerültek, valamint azok a közéleti személyiségek is, akik nemegyszer vizet prédikálnak és bort isznak.

A hazájában igen nagyra tartott Sámuel Johnsonnak, az 1755-ös nagy angol értelmező szótár szerzőjének van egy jó mondása a titkokról: „Ahol titkolóznak és ködösítenek, ott a bü'n és a gazemberség sem lehet messze." De vajon nem túlzottan leegyszerűsítő-e ez a nézet? Amit tudnunk kellene, az sohasem esett egybe igazán sem azzal, amit szerettünk volna tudni, sem azzal, amit mások szerint kellett volna tudnunk; ebben a huzavonában nem mindig világos, melyik irányba célszerű húznunk a kötelet. Johnsonnal ellentétben például Richelieu bíborosnak, aki 1624-42 között volt XIII. Lajos francia király főminisztere, kevéssé voltak erkölcsi aggályai; ö bizony következetes reálpolitikát folytatott már akkor, amikor a világ még nem is ismerte ezt a szót. A bíboros - a királyi trón tekintélye mögött megbúvó valódi hatalom birtokosaként -a gyakorlatba ültette át azokat az elveket, amelyeket Niccolo Machiavelli fogalmazott meg az állam igazgatásáról írt nevezetes elméleti munkájában, A fejedelemben (melynek mondandóját többnyire úgy szokták tömören összefoglalni, hogy „a cél szentesíti az eszközt"). A bíboros alapozta meg azt az abszolút monarchiát, amely a következő francia király, XIV. Lajos alatt élte fénykorát. Ekkor már kézenfekvőnek tekintették, hogy a legfontosabb teendőket nem lehet a nyilvánosság rivaldafényében intézni. Richelieu ezt úgy fogalmazta meg, hogy „államügyekben legfontosabb a titkosság".

Lehet, hogy ez nem tetszik nekünk, de az a helyzet, hogy az élet számos területén bele szoktunk törődni. Ha például a kedvenc futballcsapatunk éppen kupadöntőre készül, természetesnek vesszük, hogy a vezetőedző nem teszi előre közhírré a tervezett összeállítást és a taktikáját, de még az ellenféltől sem várjuk el ugyanezt, hiszen ennyi titkolózás a játék természetes velejárója. Bizonyos fokig átlátjuk, hogy a hosszú távú tervek megvalósításához sem árt olykor némi titoktartás. Előfordul ilyesmi a közéletben is: nem egy háború ért már véget titkos béketárgyalásokkal és számos munkahelyet óvtak meg vagy létesítettek újakat titkos üzleti megállapodások nyomán.

Bolygónk legtitkosabb, legmegközelíthetetlenebb és legtitokzatosabb helyei, olyanok, mint:

• az elsüllyedt K-129-es tengeralattjáró roncsa
• az amerikai-mexikói drogcsempész alagutak
• a vatikáni titkos levéltár
• az amerikai elnök különgépe
• a kanadai Oak-sziget kincsesbarlangja
• a brit titkosszolgálat, az MI5 főhadiszállása
• a svájci Mount 10 titkos bunkeré
• a „világmagtár" a Spitzbergákon
• a csernobili kiürített zóna
• a rejtélyes orosz UVB-6-os rádióadó
• Kína tengeralattjáró-támaszpontja Hainan szigetén
• a Moszad főhadiszállása
• Tora Bora barlangjai
• a japán Isze tempiomegyüttese
• a brazil Kígyó-sziget