Működésképes lehet a mesterséges agy?

Ahogyan folyamatosan fejlődik a technológia, úgy fejlődik megannyi egyéb terület is, aminek csak egy kicsi köze lehet a technológiához. Ilyen az orvostudomány is, hiszen napjainkban már megannyi gép segíti az orvosok munkáját. A kutatásokban pedig még inkább jelentősége van a gépeknek, sőt már ott tartunk, hogy agyszövetet állítunk elő mesterségesen. Elképesztő áttöréseket eredményezhet!

A mesterséges agyszövetről

„Első ízben állítottak elő laboratóriumban működőképes háromdimenziós agyszövetet, amelyet két hónapon át sikerült életben tartani. A bostoni Tufts Egyetem kutatóinak eredményei felgyorsíthatják az Alzheimer-kór és a demencia más formáinak gyógyítására alkalmas készítmények kifejlesztését, valamint elősegíthetik a legoptimálisabb módszerek kidolgozását a koponyasérülések kezelésére. A kísérletekről az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) online kiadásában jelent meg tanulmány.”-olvasható az erdekesvilag.hu oldalon

Az agy feltérképezése még korunkban is szinte gyerekcipőben jár, hiszen rengeteg olyan terület van, amelynek a működéséről fogalmunk sincsen. Ezzel párhuzamosan viszont folyamatosan számolnunk kell a betegségekkel is. Ebből a szempontból viszont óriási úttörést jelenthet ez a kutatást, hiszen számos agyi betegséget kezelhetünk a jövőben eredményesebben vagy akár meg is előzhetjük ezeket. A kutatók Petri-csészében tenyésztették az agysejteket, így ellenőrzött környezetben is tudták tanulmányozni a működésüket. Ebben a kétdimenziós szövettenyészetben viszont lehetetlen volt ábrázolni az agynak a bonyolult szerkezetét. A szürke és a fehér állomány leképezése okozta a legnagyobb gondot, előbbit ugyanis neuronok sejtjei alkotják, míg utóbbit a neuronok nyúlványai. A betegségek és a sérülések pedig különbözőképpen érintik ezeket a területeket, ezért olyan modellre volt szükségük, amellyel leképezhetőek a kóros folyamatok is. A munka gyümölcse pedig az említett háromdimenziós agyszövet lett.

Elképesztő részletek

„Hogy szeparálják a szürke és fehér állományt, az “állványzatot” fánk alakúra képezték, majd patkányok agysejtjeivel népesítették be. Ezt követően a fánkot megtöltötték géllel, amely a pórusokon keresztül az állványzatot is megtöltötte. Mindössze néhány nap leforgása alatt a neuronok funkcionális hálózatokba rendeződtek az “állványzat” pórusai körül, majd nyúlványaikat kiterjesztették a “fánkot” betöltő gélen keresztül, hogy kapcsolatot teremtsenek a váz túloldalán lévő agysejtekkel. A kísérlet eredményeként körülhatárolt fehérállomány képződött, amely izolálva volt az “agy” szürkeállományától.”- számol be róla az erdekesvilag.hu

Egészen hihetetlen, hogy mire lehetünk képesek a technológia fejlődésével. Gondoljunk csak bele, csupán némi gél és egyéb mesterséges volt szükséges ahhoz, hogy a neuronok nyúlványai által gyakorlatilag egy mesterséges agyszövet képződjön. Nem mellesleg pedig életképes legyen hónapokon keresztül.

Hasznos munka

„A legújabb kísérletek során a bostoni tudósok hat koncentrikus körből álló “állványt” is készítettek, hogy leképezzék az agykéreg hat rétegét, amelyek mindegyikében más és más típusú sejtek találhatók. A 3D-s agyszövet segítségével a tudósok azt is vizsgálták, hogy milyen kémiai és elektromos vezetési változások következnek be egy koponyasérülést követően.”- írja az erdekesvilag.hu

Gyakorlatilag ezzel tehát nyomon lehet követni, hogy milyen folyamatok játszódnak le az agyban mondjuk egy koponyaütés során. Sokkal, de sokkal többet tudhatunk meg az agy működéséről. A jövőben pedig már lehet akár betegségek gyógymódjait köszönhetjük ezeknek a kutatóknak.

Szöveg és képek: erdekesvilag.hu