Március 20. - A Boldogság Világnapja

Amint közeledünk a március 20-ához, a Boldogság Világnapjához – miközben több mint egy éve már egy globális válsággal nézünk farkasszemet – fontos megvizsgálnunk a boldogság igazi pilléreit. Mi tesz bennünket boldoggá, mentálisan egészségessé, és vélhetően mi a hosszú és tartalmas élet záloga?

Az Agykutatás Hetében (Brain Awareness Week, 2021.03.15-22.) tudományos oldalról keressük a választ erre a nagyon fontos kérdésre. Dr. Bohács Krisztina intelligenciakutátó, egyetemi oktató, a Gem Tanulási Központ szakmai vezetője van a segítségünkre.

-          „Mi a boldogság titka?” Ha tudományos oldalról közelítünk a témához, releváns egyáltalán ez a kérdés? Létezik a boldogságnak „titka”?

-          Véleményem szerint a boldogság legfontosabb alappillére az, hogy megtaláljuk azt az életfeladatot, azt az értelmet, amit az Élet szán nekünk. Ez egy egyénileg ’kiosztott’ szerep, hivatás, vagy misszió – elhívás, amit a bölcsőtől a sírig be kell töltenünk. A sikert – csakúgy, mint a boldogságot – nem lehet hajszolni. A boldogság következmény. Egyfajta melléktermék. Annak a következménye, hogy személyes képességeinkkel egy nálunknál nagyobb ügyet szolgálunk; és ennek az ügynek a mentén más személyeket.

Ahol a mi rendkívül egyedi képességeink és a világ szükséglete találkozik, az a mi igazi hivatásunk.

Meggyőződésem, hogy minden ember egyszeri, egyedi és megismételhetetlen. Különleges és senkivel sem azonosítható. Rendkívül egyediek a képességeink is. Sok embernek lehet ugyanaz a szakmája, de senki sem tudja úgy csinálni azt, mint én. Senki sem tudja ugyanazt úgyanúgy csinálni, mint Te. Éppen ezért minden embernek hatalmas lehetősége van arra, hogy úgy szolgáljon másokat, ahogy senki más nem tudja azt tenni.

A kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy a boldogság legfontosabb pillére az, ha nem össze-vissza vándorlunk, hanem pontosan azokat a dolgokat csináljuk, amire születtünk, pontosan azzal az emberrel házasodunk össze, akit nekünk szánt a sors, és pontosan azon a helyen élünk, ahová az elhívásunk szól.

Természetesen az is igaz, hogy boldogok nem „leszünk”, és senki sem „tesz” minket boldoggá, csakis mi magunk tehetjük boldoggá magunkat.

-          A mindennapokban is tudunk tenni azért, hogy boldogok, mentálisan egészségesek legyünk?

-          Természetesen, nem is keveset! Az első magatartás, ami a boldogság egy további alapelve, hogy amikor trauma vagy nehézség ér is minket, azt nem tragédiaként, hanem lehetőségként fogjuk fel. Minden egyes negatív stimulust át tudunk pozitívvá alakítani! A pandémia alatt sokak fogalmazták meg, hogy pár hónap után rájöttek, hogy olyan képességeket és erőforrásokat hozott ki belőlük a helyzet, amire nem is számítottak. Kreatívabbak lettek vagy alternatív módokat találtak a túlélésre. Vagy jobbak lettek a kapcsolataik. Nincsenek problémák; kisebb vagy nagyobb kihívások vannak – amelyekkel ha megbirkózunk, örökre szóló személyes győzelmeket és értékeket „termünk meg”, abszolút értékeket, amelyek sohasem múlnak el.

Egy további fontos paraméter a boldogságkutatások tanulsága szerint, hogy nagyon pozitívan, hálaadással kell kezdeni a napot. Ez lehet spirituális meggyőződésen alapuló ima, hálaadás, hogy ma is életben vagyunk, egészségesek vagyunk, fel tudunk kelni… Ám e mellett az is fontos, hogy önmagunkat is teljesen elfogadjuk, és szeressük. Egy Teremtő alkotott minket, nem véletlenül vagy tévedésből születtünk, és meghatározott

mennyiségű munkát, átalakítást kell nekünk is eszközölnünk a világban ahhoz, hogy nyugodtan mehessünk el. Csak hálaadással lehet pozitív alkotói értékeket teremtenünk. Az úgynevezett „hála-napló” is nagyon jó szokásnak bizonyul: akik naponta leírják, miért hálásak, észre fogják venni, hogy agyuk áthuzalozódik pár hónap során.

-          A lelki egyensúly mellett manapság egyre többet hangsúlyozzák a szakemberek a fizikai jólétet is a boldogság és a mentális jólét kapcsán… Tudományosan is igazolt, hogy a testünk „beleszól” a lelkünk jólétébe?

-          Abszolút! Nagyon fontos, még ha profánnak hangzik is, hogy a napi 2x30 perc torna a boldogság további alapköve. Egy 20-30 perces nyújtó gyakorlatsor nagyobb nyugtató erővel bír, mint a Zoloft vagy a Xanax, hiszen szerotonint, dopamint fog ezek után termelni az agy, és ezektől a neurotranszmitterektől okosak és nyugodtak leszünk. Több tanulmányban leírják, hogy a három csoport közül, akik ritkán, de nagyon nagy intenzitású mozgást, akik rendszeres, de csak közepes mértékű mozgást, és akik semmiféle mozgást nem végeztek, a középső csoport esetében csökkent leginkább a stressz, és ők szabadultak meg a depresszív állapotok tüneteitől. Vagyis gyakran, ha lehet, naponta kell közepes erősségű mozgássorokat végeznünk, nem szabad túlságosan megterhelni a szívet és a szervezetet.

-          Divatosak manapság a motivációs videók, podcastok. Lehet ezekből valódi motivációt, erőt meríteni?

-          Nagyon hasznosnak találom, ha olyan intellektuális olvasmányokat, podcastokat és mini-videókat olvasunk, nézünk vagy hallgatunk, amelyek abszolút igazságokat, bölcsességeket vagy életleckéket, motivációkat tartalmaznak, amelyek feldobnak minket. Pozitív, építő dolgokkal érdemes táplálkozni.

-          Feltételezem, hogy a kommunikációnkon, az emberi kapcsolatainkon is nagyon sok múlik, hogy elégedett, boldog emberek leszünk-e vagy sem… E téren mit tudunk tenni? Hogy tudunk tudatosabban élni?

-          Furcsa lesz, amit először mondok, de mindenek előtt a sajátmagunkkal folytatott kommunikációra érdemes nagyon odafigyelni. Figyelnünk kell a „belső beszédünkre”! Hogyan bánunk azzal a „kisgyermekkel”, aki bennünk lakozik? Elítéljük? Korholjuk? Elutasítjuk? Ütlegeljük? A kutatások azt mutatják, egy napon 70-100 ezer gondolatunk is van. Ennek körülbelül 70 százaléka negatív – másokkal és magunkkal kapcsolatban is. Fontos, hogy építsük, konstruktívan építsük magunkat és a környezetünk tagjait is. Belső beszédünkben is olyan szavakat használjunk, hogy ’meg tudom csinálni’; ’képes vagyok rá’; ’a holnap jobb lesz, mint a ma’. Az intelligencia nyitott rendszer. A fejlődés sosem lineáris, mindig egy felfelé tartó spirál. Ha hibázunk, vagy mások hibáznak, türelemmel kell látnunk: mindannyian fejlődünk.

Természetesen a környezetünkben élő, a mindennapokban minket körülvevő emberekkel való kapcsolat és kommunikáció is nagyon jelentős. Fontos például, hogy mutassuk ki nagyrabecsülésünket mások iránt! „Nagyszerű!”, „Fantasztikus!”, használjuk ezeket a méltatásokat a környezetünkben élő emberek pozitív tulajdonságainak megerősítésére. Több kutatás is egyértelműen igazolta, hogy amikor emberek méltató, hálát kifejező sorokat írtak barátaiknak, szeretteiknek, munkatársaiknak, a boldogságmutató paraméterek rendkívüli mértékben megugrottak! És ha már a kommunikációnál tartunk… a rossz híreknek is nemet kell mondanunk, de így van ez egyébként a felbukkanó negatív média-hírekkel is – vigyázni kell arra, hogy ne tömjük magunkat csak negatív dolgokkal egész nap folyamán. Amennyiben mindig vigyázunk arra, hogy „pozitívban” maradjunk, neuronhálóink megpihennek és egy idő után már megtanuljuk, hogy mindig kedvesek, segítőkészek, boldogok maradjunk!

-          Ezt hívjuk pozitív gondolkodásnak?

-          Én személyesen nem hiszek a pozitív gondolkodásban; csak akkor, ha azt pozitív cselekedetek is követik. Kevés, ha nemet mondunk a csokira, ha fogyni akarunk, és aztán egyet, vagy kettőt, vagy sokat mégis behabzsolunk, mondván, úgyis egyszer élünk! Nyilván, be kell tartanunk a változás érdekében a szabályokat. Ha azonban cselekedeteink is követik céljainkat, szavak mellett tettekkel is szeretjük magunkat és embertársainkat, akkor a boldogság elkerülhetetlen lesz mindannyiunk számára! Mindig azt kell néznünk, hogy egy adott helyzetben mi a legjobb számunkra és a környezetünk számára is. Ez egy egyszerű vezérmondat, de működik, és nincsen benne ellentmondás… Ha mindig ezt tartjuk szem előtt, amennyire csak lehet, kontrollálni tudjuk sorsunkat és irányítani tudjuk az életünket. Tartósan boldogok leszünk.

Forrás: GEM Tanulási Központ