Léggömbök és léghajók

Először 1783-ban emelkedett embert szállító léggömb a levegőbe, és utána egy évszázad sem telt el, mire megjelentek a léghajók. Ma a repülőgépek az égbolt urai, de a léggömböknek és a léghajóknak is maradt helyük a repülésben.

A léggömbbel való repülés gondolata az 1200-as évekből származik: ekkor vetette fel az angol Roger Bacon, hogy tűzzel vagy levegővel telt vékony réz gömbhéjat kellene e célra használni. Csakhogy egy ilyen szerkezet sohasem szállt volna fel. Ahhoz, hogy a léggömb a levegőbe emelkedjék, igen könnyűnek kellett volna lennie, ehhez pedig olyan töltőgázra volt szükség, amelynek sűrűsége kisebb, mint a környező levegőé. 1766-ban mindez lehetségessé vált: ebben az évben ugyanis Henry Cavendish angol kémikus fölfedezte a hidrogént. Ez a gáz sokkal könnyebb a levegőnél, a vele töltött szappanbuborékok gyorsan szálltak fölfelé a levegőbe. A hidrogéntöltésű léggömbökhöz igen erős, egyszersmind igen vékony és könnyű burkolóanyagra lett volna szükség, amelyen hosszú időn át nem szökik ki a hidrogén. Ilyen anyag azonban akkoriban nemigen akadt, annyira gyorsan pedig nem tudtak hidrogént fejleszteni, hogy pótolhatták volna az elszökött gázmennyiséget. Olyan gázt kellett tehát keresni, amelyet gyorsan lehetett előállítani, hogy a léggömb mindig telt, feszes maradhasson.

Hőlégballonok

1783-ban két fivér, Joseph és Étienne Montgolfier alkalmas gázra talált: a forró levegőre. Az év szeptemberében faszénnel tüzet gyújtottak egy léggömb nyílt szája alá, így az forró levegővel telt meg. Ezután egy birkát, egy kacsát meg egy kiskakast tettek a léggömb aljához erősített kosárba, és felbocsátották őket a magasba. Ez a XVI. Lajos francia király jelenlétében zajló repülés nyolc teljes percen át tartott.Az állatoknak nem esett bajuk, ezért a fivérek úgy határoztak, hogy a léggömbbel legközelebb embert fognak fölrepíteni. Ez az ember a király történetírója volt, Jean Pilátre de Rozier: október 15-én 25 méterre szállt fel egy forró levegővel töltött, még kipányvázott hőlégballonnal. Először 1783. november 21-én repült szabadon (pányva nélkül) ember: a Montgolfier-féle léggömb 8 kilométerre vitte De Rozier-t és D'Arlandes márkit Párizstól; nagyjából 300 méter magasra emelkedtek, és 25 percig tartott az útjuk. Alig tíz nappal később Jacques Charles és M.-N. Róbert hidrogéntöltésű ballonnal szállt fel a levegőbe. Charles fizikus volt, a gázok tulajdonságai foglalkoztatták; Róbert családja pedig megtalálta a módját, hogy hogyan kell a selymet gumioldattal bevonni, s így meggátolni a hidrogéngáz elszökését. Ez a hidrogéntöltésű léggömb két óra alatt Párizsból Nesles városába, 43 kilométer távolságba vitte Charles-t és Robert-t. Ezek az első sikeres utazások csakhamar valóságos repülési őrületet keltettek.

Léghajók

A léggömböknek volt egy nagy hibájuk: oda mentek, ahová a szél sodorta őket. A tervezők azonban arra vágytak, hogy repülőszerkezetük kormányozható legyen. Ez a kívánság vezetett el a léghajó feltalálásához. Az első saját meghajtású, kormányozható) léggömböt, azaz léghajót Henri Giffard építette Franciaországban. 1852. szeptember 24-én kétezer köbméteres, gőzgéppel működtetett, légcsavar hajtotta légi járműve 27 kilométert repült, 9 km/ó sebességgel. Felépítésén Németországban javítottak: 1895-ben a Berlinben dolgozó magyar Schwarz Dávid alkotta meg az, első merev vázas léghajót. Járművének áramvonalas alakját (az ilyen alakú léghajó könnyebben siklik a levegőben) alumínium rácsszerkezet tartotta meg. Schwarz halála után a terveket Özvegye eladta Ferdinánd von Zeppelin grófnak; az ő továbbfejlesztett, alumínium vázas léghajója 1900. július 2-án repült először. Az 1930-as években már hatalmas, több mint 150 ezer köbméter gázzal töltött utasszállító léghajók repülték át az óceánt.

Mai irányzatok

Ma a gázzal - többnyire hidrogénnel - töltött léggömböket jobbára tudományos célokra és időjárás-kutatásra bocsátják fel. Műszereket visznek fel a felső légkörbe, az adatokat pedig vagy a földfelszínre továbbítják, vagy feljegyzik őket a visszatérés utáni elemzés céljaira. A gázégőkkel hevített hőlégballonokat és a léghajókat sportolásra, valamint hirdetési célokra használják. Némelyik televíziós kamerákat szállít, hogy madártávlatból közvetíthessen sporteseményeket. Néhányuk utasokat is visz, s vannak javaslatok amelyek szerint óriás léghajókat kellene teherszállításra használni.