A testi-lelki meghittség fontossága egy kapcsolatban

A lelki meghittségben a pár a lelki életének azt a dimenzióját osztja meg egymással, amelyik a lét alapvető kérdéseivel foglalkozik. Ezekről a dolgokról, hogy mi is az életünk célja, hogy honnan, s hová megyünk, ritkán szoktunk beszélni másoknak.

Van, aki ezen elgondolkodni se nagyon szokott, de az élet nagy fordulópontjain nem kerülhetőek el. A modern embert egyre jobban foglalkoztató transzcendencia kérdéseiről, a szellemiségről, a hit dimenzióiról való beszélgetés az emberek legbelsőbb magánügye, s ennek megosztása a társsal igazi intimitást jelent. Amikor egy új életet kapott egy pár, a létezésünknek ezt a csodálatos élményét éli át, bizony el kell egy kicsit gondolkodnunk az életünk értelméről. Most, a babát várva, egy csodálatos célt kap a közös élet, valami olyat tudtak létre hozni, azt napról napra az anya testéből táplálva, szeretettel, felelősen gondozni, ami a lét nagy csodái közé tartozik. Erről is fontos, hogy tudjunk beszélni, hiszen csak akkor válik közösen átéltté ez az élmény.

Két ember közt a szeretet legmélyebb kifejeződése, amikor testileg is teljesen elfogadják egymást. A várandóság időszaka azonban próbára teszi a harmonikusan kialakult testi megértést, meghittséget is, hiszen a sokféle testi-lelki változás zökkenőket okozhat ezen a téren is, ha nem tudnak egymással nyíltan beszélgetni erről is. Hát még, ahol erre az időre nem tudott eléggé kialakulni a testi feloldódás, a meghittség. Miért is fordul ez elő oly gyakran? Tudjuk, hogy a férfi és a nő különböző szükségletekkel lép a szexuális kapcsolatba és csak az egymás iránti odafigyeléssel, a másikat megérteni akarással, illetve a saját érzéseim, vágyaim, szükségleteim őszinte megmutatásával alakulhat ki közöttük a meghitt kölcsönösség. Minden párnak előbb-utóbb ki kel alakuljon egy saját intim szókincse, amiben játékosság, meghittség, összetartozás fejeződik ki. Persze, nem mindenkinek megy ez könnyen, a szemérmesebbek, gátoltabbak igyekeznek elkerülni a szóbeli megfogalmazásokat. Pedig ezt az erőfeszítést meg kell tennünk, hozzá kell szoktatni magunkat, hogy megkeressük a testi és lelki dolgoknak a számunkra legmegfelelőbb elnevezéseit, hiszen majd a gyermekek nevelése során ránk vár az a feladat, hogy a világot a fogalmakon keresztül vigyük közelebb hozzájuk. A világosan, egyértelműen megfogalmazott dolgok között könnyebben tájékozódnak a gyermekek, míg az elkent, ködös fogalmazás bizonytalansággal tölti el őket, szorongást kelthet bennük. A szexuális élet boldogsága csak akkor teljes, ha az kölcsönös örömszerzésen alapul. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a társunk másságát figyelembe vegyük, megértsük és kölcsönösen tiszteletbe tartsuk. A férjnek meg kell tanulnia, hogy figyeljen felesége érzelmi igényeire, a feleségnek pedig meg kell értenie a férfi szexualitás fizikai vonatkozásait. A szexualitás beteljesülésének eléréséhez mindkét félnek arra kell törekednie, hogy megtanulja, hogyan tud a másiknak örömet szerezni, és a szeretetét kifejezni. A megfoganástól kezdve egyre több dolog változik a nőben, amihez mindkettejüknek alkalmazkodniuk kell. De ez néha gátlásokkal jár, s a testi érintkezésben megszokott természetességet megzavarhatják mind az érzelmi-hangulati, mind a közérzetbeli és testi változások. Fontos, hogy ezekről nyíltan tudjanak beszélgetni egymással, hiszen ez közös felfedezőút az életükben, s csak így segíthetnek egymásnak. A babavárásnak abban az időszakában, amikor a szexuális együttlét már kerülendő, a párok megtalálják a meghittség kialakításának, átélésének más módjait. Ebben a közös várakozás, a jövőre vonatkozó együtt tervezgetés és együttes élmények is segítenek. Az anya hasának növekedése, a magzat aktívabbá válása, mozgásának örömteli megtapasztalása mind közös öröm, ami mélyíti a meghitt érzelmi összetartozást, és segít a férfinek vállalni a lemondást, az önmegtartóztatást.