Amikor a szülők több nyelven beszélnek

Manapság egyre több olyan helyzettel találkozhatunk, amikor a szülők különböző kultúrából, országból származna és ezzel egyértelműen más nyelvet is beszélnek. Amikor van egy közös nyelv, amin a felnőttek értekeznek, nem jelent gondot, azonban amikor a családban gyermek születik, vagy kis gyerek van, némiképp ez a szituáció bonyolódik.

Sokakban merül fel a kérdés, hogy mennyire képesek a gyerekek ezt a multikulturális családot és az egyszerre több nyelven történő kommunikációt feldolgozni. Sok olyan család van az országban is, ahol ez a helyzet áll fent és biztosan mások is kíváncsiak lennének arra, hogy mennyire befolyásolj a többnyelvűség a gyerekünk fejlődését. Manapság egyre több olyan kutatást olvashatunk, amelyek ezzel a kérdéssel foglalkoznak, de felmerül a kérdés a nyelvészet és nyelvoktatókban is. Szakértők véleménye a témában is eltér arról, hogy mennyire ehet aggasztó a helyzete egy ilyen családba bele csöppenő gyermeknek. Bár valóban aggasztónak tűnhet a helyzet, a vélemények hasonlóak abban, hogy ez az egyik legfontosabb dolog, amit megteremthetne gyermekük számára.

A picik rendkívül fogékony korszakban vannak, amikor a beszéd és a nyelvek felismerése folyamatosan fejlődik énjükben. éppen ezért, nagyon előnyös, ha olyan családban cseperednek, ahol a szülő több nyelvet is beszélnek. Inkább előnyös, mintsem hátrányos a picinek, ha minél több nyelvvel, minél előbb megismerkedik, mivel ezeket nagyon könnyedén, természetes módon tudják elsajátítani a kezdetektől. „A vita arról, hogy „ösztönösen”, vagy tanulás útján tanulunk-e nyelveket, még nem dőlt el. Az viszont bizonyos, hogy az anyanyelv elsajátítása már magzati korban kezdődik. Kutatások arra is rávilágítottak, hogy nyelvtanulásunkat egy intuitívan működő neuronhálózat segíti, amelynek segítségével először a kiejtést, később az adott nyelv strukturális, nyelvtani és szintatikai szabályait sajátítjuk el. Több nyelv esetében, eléggé leegyszerűsítve a kérdést, arról van szó, hogy minél korábban, minél több hatás éri ezt a neuronhálózatot, annál könnyebb lesz az adott ember(ké)nek a különböző nyelvek elsajátítása.”

Tisztában kell lennünk azzal is, hogy a gyerekek annak ellenére, hogy nem mutatják ki, nagyon is tudják, mikor, kivel, milyen nyelven kell beszélni. Az is természetes, hogy a gyerek 3-4 éves kora körül, amikor már beszéde tiszta és érthető, egy úgynevezett kevert nyelv alakul ki, de megfelelő szülői odafigyeléssel ezeket a kis kevert szabályokat és szavakat is teljesen korrigálni lehet.  „Amit ebben a helyzetben tenni lehet, az csakis a szülői következetesség. A gyermek – annak a vágyának köszönhetően, hogy egy bizonyos emberhez, vagy csoporthoz történő tartozásának egyik kulcsa a nyelv – gyorsan alkalmazkodik ahhoz, hogy például anyuval magyarul, apuval dánul, otthon angolul, a bölcsiben pedig hollandul beszélnek hozzá.  A baba-jelbeszéd szerintem pedig egy nagyon izgalmas játék, és ha ebben a gyermek partner, a korai kommunikáció időszakában valóban hasznos lehet.”

Való igaz ez egy nagyon érdekes helyzet, amikor a szülők több nyelvet beszélnek és nem közös az anyanyelvük, de semmiképp sem riadjunk meg attól, hogy a gyerek fejlődése a beszéd és a nyelvek elsajátításban bármiféle csorbát szenvedne majd. Legyünk bátrak és mindig következetesebbek, hogy ne okozzunk gondot gyerekünknek, amikor különböző nyelveken beszélünk vele.

Képek: ursula.cafeblog.hu