Miben rejlik az egészségmagatartás?

Az egészséggel, betegséggel, az életmód kockázati tényezőivel összefüggő ismeretek, attitűdök és egészségvédő, egészségőrző viselkedési stratégiák összessége. Az egészségmagatartás legfőbb meghatározói az egészségkultúra, a nevelés és az oktatás.

Az orvosi szociológia szerint: az egyének és társadalmi csoprtok attitűdje és életstílusa a rizikófaktorokkal kapcsolatban; a betegségre utaló szimptómák egyéni percepciója és értékelése (például hypochonder, simulans/aggravatio, dissimulans, histeriás, neurastheniás beteg); a betegszerep felvétele, az orvoshoz fordulás; együttműködés az orvossal a rehabilitáció folyamatában (compliance, non compliance); az egészségre, a kockázati tényezőkre és a betegségekre vonatkozó ismeret: az egészségügyi ismeretszint.

Az egészségmagatartás meghatározói

Szociókulturális faktorok: Legfontosabb tényezők a jövedelmi helyzet, a presztízs, az iskolázottság, az értelmi szint, a foglalkozás, a kissebbségi csoportba való tartozás. Alacsonyabb státusz rövidebb várható átlagélettartammal, valamint több egészségkárosító hatással jár együtt (például alacsonyabb születési súly, magasabb csecsemő- és gyermekhalandóság, nő a 65 év felettiek halálozása, több krónikus, hosszantartó felnőttkori betegség). Életkor: A magzat, a csecsemő és kisgyermek egészségmagatartását elsősorban az anya, illetve az anya mintát mutató magatartás határozza meg. Az egészségmagatartás formálásában természetesen a család többi tagjának, illetve a gondozóknak (bölcsöde), pedagógusoknak (óvoda, iskola) is szerepük van. Az egészségmagatartás akkor válik optimálissá, ha korai életszakaszban kialakult szokások határozzák meg. Nem, nemi viselkedés: A nők átlagélettartama magasabb, ebben biológiai, hormonális és viselkedési okok egyaránt szerepet játszanak. Védettebbek például a droggal szemben. A férfiak körében nagyobb a balesetek kockázata, több az alkohol- és drogfogyasztó. Jellemző rájuk a veszélyesebb munkahelyek választása, veszélyesebb szabadidő-eltöltés. A rizikómagatartás olyan magatartásforma, amellyel az egyén veszélyezteti az egészségét (például devianciák, egyes személyiségtípusok, veszélyes sportok). A rizikómagatartást befolyásolja a társas kapcsolatok hálózata, a társadalmi mikrokörnyezet (család), a társas támogatás rendszere és a rizikómagatartás közösségi rendszere.