Hogyan mozog a csontváz?

Julién Offray de la Mattrie francia orvos és filozófus 1748-ban kiadta nagy hatású Az ember-gép című könyvét. Felfogása szerint úgy kell hozzáállni az élő emberhez, minta géphez vagy inkább bábhoz, amelyben a csontok a szilárd alkatrészek, az izmok pedig a kapcsolódások, amelyek a csontokat irányítják.

A tudomány ma jóval összetettebben gondolkodik a csontokról és az izmokról, mint az újkori materialisták. A csont ugyanolyan élő szövet, mint a többi.Mégis kevés szövet olyan különböző, mint a csontok és az izmok. A csontok a halál után nagyon sokáig megmaradnak (megkövesedve akár több millió évig is), ellenben az izmok, vagyis a „bús" halálunk után Igen gyorsan elhagy bennünket. Funkciójuk azonban sokkal jobban összekapcsolódik, mint azt első ránézésre gondolnánk. A csontok nem csak támasztékot, hanem védelmet is nyújtanak a test számára, az izmok pedig lehetővé teszik a csontok mozgását, tartják a testet, és termelik a szükséges hőt. Tevékenységükhöz nagy mennyiségű vérsejtre van szükség, amelyek a csontokban jönnek létre. Nem beszélve a kalciumról, amelynek fő raktára a testben ugyancsak a csont.

Ha az izmok megbetegednek...

Volt már valaha izombetegsége? Nem? Ezen nincs mit csodálkozni, ugyanis testünknek nagyon kevés szövete áll ellen olyan jól a fertőzéseknek, mint az izmok. Különösen hatékonyak a nem kívánt betolakodók elhárításában, amelyek különböző gyulladásokat okoznak. Ám a kitűnő védelem ellenére néha mégis megbetegszenek. Nagyon kellemetlen például a „húsevő" streptococcus támadása. Az izmok a vírusos fertőzésekkel, például a HIV-vírussal összefüggő komplikációk következményeként ugyancsak károsodhatnak. Nagyon sok olyan betegség létezik, melynek oka magában a szervezetben keresendő. Az izomszövettel összefüggő öröklődéses zavarok viszonylag nagy csoportját alkotják a különböző típusú károsodások (izomsorvadás). A betegség során az izomrostok degenerálódnak, míg a zsír és a kötőszövet minden probléma nélkül tovább nő. Az ilyen zavarok többségének genetikai okát a mai napig nem értjük. Az izmokat az idegszövet megbetegedése is sújthatja. A legismertebb ilyen betegség az amiotrófiás laterális szklerózis következtében kialakuló izom-atrófia. Bár ez a betegség ritka, a széleskörű nyilvánosság számára azért ismert, mert korunk egyik legnagyobb tudósa, az angol származású Stephen Hawking ebben a betegségben szenved. Az izmokat érthető módon a daganatos megbetegedések sem kerülik el. A támogató szövetek (izmok, csontok, porcok) daganatait összefoglaló néven szarkómának nevezzük. A lágyszövetek szarkómájának körülbelül száz különböző fajtája van. A harántcsíkolt izomzat sejtjeiben alakul ki a rettegett rosszindulatú tumor, a rhabdomyosarcoma, ami főleg gyerekeknél jelenik meg.

Tetőtől talpig porc

 Az emberi test egyik leggyakoribb kötőszövete a porc. Lényegében mindenhol megtalálható, ahol a kemény és kevésbé elasztikus csontszövet nem végezne jó munkál, tehát mindenekelőtt az ízületekben. Nagyobb mennyiségű porcszövetet találunk egy váratlan helyen is - a mellkasban. Itt arra szolgál, hogy a bordákat a mellkas-csonthoz rögzítse, ezzel pedig biztosítja a mellkas számára a légzéshez szükséges rugalmasságot.Atest támaszát alkotó csontváz nem mozogna az egyes részek közötti ízületi kapcsolódások nélkül. Bár az ízület kifejezésről inkább a váll vagy a térd jut eszünkbe, ennél lényegesen több ízületi kapcsolódás van a testünkben, amelyek azonban nem mindig tesznek lehetővé olyan magas szintű mozgékonyságot, mint az említett kettő.

Aki azt gondolta, hogy az izmok csak arra szolgálnak, hogy mozgásba hozzák a statikus csontvázat, téved. Izom nélkül a test nemcsak hogy nem mozogna, de nem lenne lehetséges a vér elszállítása a test minden részébe.