Karnyújtásnyira a hosszú élet receptje?
hirdetés
A Harvard Egyetem tudósai rájöttek, hogy a GDF1 fehérje mesterséges adagolása olyan formába hozhatja az idős szívet, mintha egy sokkal fiatalabb egyéné lenne. Még az agy és az izomzat működését is képes javítani, hatását azonban még csak kísérleti egereken próbálták ki.
Ez az anyag az emberi testben is megtalálható, és lehetséges, hogy segítségével az időseknek sokkal jobb minőségű életben lehet részük, problémák és fájdalmak nélkül. Manisha Sinha és Lee Rubin, a Harvard Egyetem őssejt és regenerációs biológia osztályának professzorai egymástól függetlenül kél különálló kutatást végezlek. Mindkét tudóscsoport a GDF1 protein hatását vizsgálta az egereken két különböző módszerrel. Az első csoport, amelynek Lm Ruhin professzor volt a vezetője, a parabiotikus rendszert alkalmazó technikát választotta kísérlete elvégzéséhez. Ez a bonyolult név azt a módszert rejti, amely során sebészetileg összekapcsolják két egyed testét, hogy a vér az egyik vérkeringéséből a másik egér testébe kerülhessen.
hirdetés
A kísérletben részt vevő rágcsálók egyike olyan idős volt, ami emberi viszonylatban hetven évnek felelne meg. a másik egér egy fiatal egyed volt. A Manisha Sinha által vezetett másik csoport injekcióval juttatta be a proteint az egér testébe. A kutatók rájöttek, hogy a GDF1 fehérje rendszeres adagolása képes átváltoztatni az idősödő egér szívét és izomzatát. A GDF1 protein adagolása után a rágcsálók szagló reakcióit is vizsgálták. Ismert tény. hogy a fiatal egerek a nagyon enyhe szagváltozásokat is képesek érzékelni. A kísérlet elején enyhén mentaszagú granulátumot kevertek a rágcsálók táplálékába, ami nem volt túl kellemes szag a számukra. Míg a fiatal egerek gondosan elkerülték ezeket a granulátumokat, az idősebbek a többi élelemmel együtt megették. A protein adagolása után megismételték ezt a kísérletet az idősebb egyedeknél. Az idős egerek ezúttal pontosan ugyanolyan jól reagáltak a szaglási ingerekre, mint a fiatal egerek. Ebből arra következtettek, hogy megnőtt náluk az aktív szaglási receptorok száma.
Felélénkültek a rágcsálók
A fehérje az állatok agyára is kedvező hatással volt. Az egereknél, akárcsak az embereknél, az életkorral csökken a neuronok és a szinapszisok száma. A neuronok úgy adják át egymás között az impulzusokat, hogy kölcsönös összeköttetést hoznak létre, ezt szinapszisnak hívjuk. Ma ezeket gyakrabban használják az agyi aktivitás lemérésére. mint a neuronok aktivitását. Az idős egerek is feledékenyek, mint az emberek, és a szenilitás más jelei is megjelennek náluk. Néhány hétig proteint adtak azoknak az állatoknak, amelyek szinapszisainak száma kb. egy hetvenéves emberének felel meg.
Már három év múlva?
Ez a fehérje az emberben is megtalálható, a fiataloknál több. Az életkor előrehaladtával a DNS is károsodik, „Jelenleg nem tudunk annyit az izmok és a szövetek öregedéséről, hogy száz százalékosan kijelenthetnénk, hogy felfedezésünknek köszönhetően elérhetjük az izmok és más szemek őssejtjeinek megújítását" vallja be Manisha Sinha. Az viszont biztos, hogy az idősek testében sokkal alacsonyabb a GDF1 protein koncentrációja, mint a fiatalokéban. Ha bebizonyosodna, hogy ugyanolyan hatással van az emberi szervezetre, mint az egerekre, segíthetne a degeneratív szívbetegségek és a vérkeringéssel összefüggő betegségek, különösen az Alzheimer-kór gyógyítása során.
A protein a fiatalabb embereknél hozzájárulhat a kognitív képességek javításához. Valószínű, hogy az idősek életminőségének javítása az emberi élet további, akár évtizedekkel való meghosszabbításához vezethetne. Az időskori degeneratív betegségek gyakran vezetnek halálhoz, de a hatékony gyógyszer fejlesztése még gyerekcipőben jár. A tudósok jelenleg magánvállalatokkal együtt egy protein alapú preparátum fejlesztésére összpontosítanak, amelyet a későbbiekben laboratóriumi kísérletek során alkalmaznak majd. Ha a kísérletek jól sikerülnek, áttérhetnének a klinikai vizsgálatokra emberi résztvevőkkel, majd következhetne a preparátum gyártása és alkalmazása a gyógyszerpiacon. Az optimista vélemények szerint az új készítmény akár már három vagy öt év múlva piacra kerülhet.