Gondolatok és vélemények a pszichoterápiáról

Manapság minden pszichoterápia-történet Freuddal kezdődik, és a legtöbb pszichológus még kínvallatásnak alávetve is csak az ő nevét tudná kinyögni. Pedig Freud leginkább a marketingben volt zseni, nem a pszichoterápiában. Ő volt az, aki - képletesen szólva -szabadalmaztatta a mindenki által ismert és használt kereket.

Aki kicsit is beleszagol á XVIII. század szellemi légkörébe, azonnal rájön, hogy a pszichoterápia se nem Freudé, se nem másé, hanem több száz éven át formáló­dott és csiszolódott pszichiáterek, hipno­tizőrök és papok köze nyomán. Freud szorgosan tanulmányozta kortársainak munkáját, majd gyorsan elfelejtette őket, hogy utána visszaböfögje a tőlük ellesett gondolatokat. Paul Briquet 1859-ben je­lentette meg a A hisztéria klinikai és terápiás kezelése című művét, Briquet 430 hisztériás beteget tanulmányozott az évek során a párizsi Charilé Kórházban, Szinte teljes listáját adta a konverziós tü­neteknek, és kizárta, hogy a hisztériánakbármi köze volna a női nemi szervekhez vagy a szexuális frusztrációkhoz. 1869-ben John Russel Reynolds leírta, hogy a hisztériás bénulások hátterében a bénu­lás képzete rejlik, ezt a nézetet később Jean-Martin Charcot is magáénak vallot­ta. Briquet Charcot és Reynolds is tagad­ta, hogy a hisztéria csak nők betegsége volna. Freud meg azt hitte, hogy Bécsben ő lesz a nagy szakértő, miután Franciaor­szágban elleste Auguste Liebeaull és Hipolyte Bernheim szuggesztiótanál. Pierre Janel tud a Italán-kutatásait, Charcot-nál pedig átitatódott a hisztéria szexuális etiológiájával. De Bécsben nem fogadták különösebb ovációval. A hírnévre éhes Freud rábeszélte kezdetben vonakodó barátját Joseph Breuert, hogy írjanakegy könyvet a hisztériáról. A dolognak voll egy-két szépséghibája. Az egyik a Breuer által ismertetett Anna 0, esete, akit Breuer állítólag az ó katartikus mód­szerével szépen kigyógyított hisztérikus bénulásaiból és beszédzavarából Henri Ellenberger pszichohistorista azonban felkutatta Anna 0. Breuer által írott ere­deti kórtörténetét, amelyből kiderült, hogy a lánynak tbc-eredetű agyvelőgyul­ladása volt. és Breuer nem gyógyította meg. hanem ópiummal kezelte egy ideig, majd egy kórházba utalta meghalni Mindezt Freud tudta, hiszen menyasszonyával erről levelezgetett. A hisztériá­ról írt könyvük másik szépséghibája az volt. hogy a Freud által ismertetett négy beteg egyike sem volt hisztériás. Azazsem Breuer, sem Freud nem gyógyított meg senkit, és Freud hisztériaelmélete kora nézeteinek összefoglalása volt.

A dinamikus irányzatok

Mindez természetesen Freud pálya­futásának csak a kezdetét jelentette, de olyan lett a folytatás is. Egész munkássá­ga során jobban szerette a teóriáihoz iga­zítani a tényeket, mint fordítva. Spekula­tív mitológiát teremtett pszichológia he­lyett, ami oly mértékben gyökeret vert a kultúrában, hogy a mai napig szennyezi a pszichoterápiás gondolkodást. A pszichoa­nalízist vagy - ahogy leszármazottait; neve­zik - á dinamikus irányzatokat azért imád­ják a terapeuták, mert egy-két freudi fogal­mat elsajátítva minden megmagyarázhatónak. értelmezhetőnek tűnik. A pszicho­analízis logikája szerint mindig a terapeutának van igaza, és ha nincs, akkor annak oka csak a beteg ellenállása. A dinamikus irányzatok naiv elképzelé­se szerint ha tudatosítjuk a kiváltó tudat­talan okokat, „feldolgozzuk" a traumát, akkor megszűnik a tünet.

Forrás: onlinetanacsadas.com

Kép: tiszta-kommunikacio.hu