Amikor a szervezet nem reagál az antibiotikumos kezelésre

Az immunhiányos állapot tünetei lehetnek, két vagy több hónapon át tartó folyamatos antibiotikumos kezelés kis hatásfokkal. Ilyenkor két vagy több bakteriális tüdőgyulladás is szóba jöhet rövid időn belül.

Újszülött, kis csecsemő súlyának csökkenése vagy növekedésben való elmaradása is primer immunhiányra ad okot gyanakodni. De a visszatérő, mélyen elhelyezkedő tályog a bőrben vagy más szervben is ennek az eredménye. Ilyenkor az intravénás antibiotikum-kezelés szükségessé válik a fertőzés leküzdéséhez. Két vagy több szövődményes fertőzés, mint pl. csontvelőgyulladás, agyhártyagyulladás, szepszis, bőrgyulladás, krónikus hasmenés, a bőr és körmök elváltozásai: ekcéma, gomba okozta fertőzések, egyéb szokatlan bőrjelenségek mind-mind tünetei lehetnek ennek a betegségnek. A szájnyálkahártya visszatérő aftás fekélyei és a krónikus fáradtság felnőttkorban akár vezető tünet is lehet ilyenkor.

Hogyan történik a diagnózis felállítása?

A primer immunhiány helyes diagnózisa a figyelmeztető jelek felismerésével és megfelelő kiértékelésével kezdődik. A diagnózis felállítását segíti a részletes orvosi kórelőzmény, a fizikális vizsgálat, a vérkép és a védőoltási reakciók vizsgálata, valamint a családi kórtörténet.

- Az immunhiányra akár egyetlen betegség ismételt előfordulása is utalhat, vagy akár egyetlen kórokozóval (vagy kórokozó csoporttal) szemben is lehet immunhiányos állapotunk – hívta fel a figyelmet dr. Kriván Gergely.

Hogyan kezelik a primer immunhiányt?

A beteg állapotától és az immunhiány típusától függően különféle kezelési lehetőségek vannak. A minimális teendő a visszatérő fertőzések kezelése antibiotikummal, amely megelőzi a fertőzés krónikussá válását, illetve a további felülfertőzést. Másik fontos terápiás lehetőség a primer immunhiány kezelésében a rendszeres antitestpótló terápia, vagy más néven IVIG terápia. Az intravénás immunglobulin-pótlással (IVIG) bejuttathatjuk a szervezetbe azokat az antitesteket, ellenanyagokat, amelyeket nem képes önmagától termelni.

Egyes betegségekben őssejtátültetésre, enzimpótlásra vagy génterápiára lehet szükség. A modern kutatási eredményeknek, a megfelelő kezelési eljárásoknak, az információkhoz való könnyebb hozzáférésnek köszönhetően a primer immunhiányos beteg dolgozhat, iskolába járhat, sportolhat és részt vehet a családi és társadalmi eseményekben. Csökkennek a fertőzések és az egyéb betegségekből eredő problémák, teljesebb életet élhetnek.

- A veleszületett súlyos immunhiányos állapotok csontvelő-átültetéssel vagy egyes esetekben génterápiával gyógyíthatók, a többi - kevésbé súlyos - esetekben a kezelés, pl. immunglobulin pótlás elegendő lehet. A fertőzések típusától függően antimikróbás szerek, és tüneti terápia, mint a nyákoldók használata.